Irodalmi Szemle, 1970
1970/6 - HAGYOMÁNY - Kováts Miklós: Faragó Ödön és Szlovákia magyar színművészete
hagyomány Kováts Miklós Faragó Ödön és Szlovákia magyar színművészete IAz áprilisi számunkban közölt tanulmány bejejezö része) Faragó színtársulatának működése 1918—1923 között A kassai színházban folyó munkára az 1918/19-es évad hónapjaiban a sorsdöntő történelmi események nyomták rá bélyegüket. Az évad kezdetén spanyolmátha miatt zárták be a színházat; az év végén a színház nézőterén francia és legionista egyenruhák tűntek fel; februárban ötnapos sztrájk, márciusban zárórarendelet nehezítette a színház munkáját, ezután jött a statárium, és június 8-án vöröskatonák töltötték meg a színház másfajta közönséghez szokott széksorait; de egy hónappal később, július 8-án már Hennoeque tábornok tiszteletére rendez a színház díszelőadást. A rendkívüli esefnények ellenére a szezon folyamán 311 előadást tartott a társulat (ebből 29 előadást a Tanácsköztársaság heteiben). A 311-ből 32 előadás jutott az operának, 160 az operettnek, 129 a prózának. Produkált a színház cgy-két maradandó értékű bemutatót is ebben az időszakban. Ezek közül minden szempontból magasan kiemelkedik Smetana Eladott menasszony című operájának a bemutatója (1919. IV. 2S.). A kritika általános elismeréssel fogadta a bemutatót. „A szombat esti előadásban kétségkívül elsőrangú művészi sikert aratott a színtársulat — írta az Esti Újság kritikusa —, amely a zenekedvelő, műélvező kassai közönségnek sokáig emlékezetében marad. A magánszereplők, a zenekar, az énekkar és a rendezés mintha csak összebeszéltek volna, hogy egy olyan előadással fogják meglepni a kassaiakat, amilyet ebben a színházban már régóta nem hallottak és láttak ... Holdy, Sugár és Somló szombati szereplése bármelyik operának is díszére vált volna."2i Az Eladott menyasszony műsorra tűzését így kommentálja Ján Hrušovský, a mártani Národnie noviny szerkesztője Faragóhoz írt levelében: „A Slovenský východ arról ír, hogy legközelebb színpadra kerül az »Eladott menyasszony« két prágai színész közreműködésével... Ezt az igazán örvendetes hírt azonnal regisztráltam lapunkban... Ebből láthatja kedves Igazgató úr, hogy mindenkori igyekezetem az, hogy a túlzott sovinizmus teljesen száműzettessék a színházból. Ha már másutt nem, legalább ott férjenek meg békességben a haragvó szomszédok és felejtsék el a rettenetes nemzetiségi szenvedélyeket. Bn arról tökéletesen meg vagyok győződve, hogy ez az ön felfogása is. Az igazi művészetet nem lehet politikai határok közé szorítani — akkor már nem művészet, hanem kicsinyes sekélylelkű játékszer az érdekeltek kezében.“24 Faragó ehhez azt az önérzetes megjegyzést fűzte, hogy nem vendégekkel, hanem saját énekeseivel adatta elő az operát, s hogy azt már az előző évben elő akarta adni, de akkor nem jutott rá idő.25 A drámai bemutatók sorából kettőt kell kiemelnünk. Vécsey Zoltán, akkor Kassán működő író Oj élet című drámájának bemutatója (1919. V. 1.) élénk sajtóvitát kavart. Á kritikusok egy része melegen méltatta a fiatal szerző darabját. „Az »Oj élet« várakozáson felül jól sikerült — írja az Esti Újság kritikusa. — Kezdő írókat nem jellemző kiváló stílussal megépített darabját a reális élet szívéből markolta ki a szerző — Nagy lelki analízissel írta meg darabját, gyönyörű gondolatokat ad s bukott nőnek lelki szépségeiért szeretetünket biztosítja. Röviden így jellemezhet nők: nagy szociális 25 Esti Ojság, 1919. IV. IV. 29/94 24 Országos Széchenyi Könyvtár Szíháztört. Osztálya (továbbiakban OSzK) Faragó iratai 1/17 25 Uo. Faragó utasítása titkárának
