Irodalmi Szemle, 1970
1970/6 - Ozsvald Árpád, Dénes György, Csontos Vilmos, Török Elemér, L. Gály Olga, Moljzes Ilona, Gál Sándor, Tőzsér Árpád, Marencsin Mária, Batta György, Kmeczkó Mihály, Keszeli Ferenc, Gergely József, Németh István, Tóth László, Aich Péter, Varga Imre, Kulcsár Ferenc, Szitási Ferenc, Zalabai Zsigmond, Simkó Csaba: Versek
a kétnemű isten hegedűse kidalolom magam a napvilágra mert nyugtalanság nekem: egy testben veled szó vagyok, egy-szánk lírai éneke, igazi kagylónak egyik féltekéje. arcodba vésett madár vagyok, énekek éneke szellemedben, a férfiember ikre. bőröd alól kiszakadt önmagad vagyok, a teljesség kísértete. a közös ágy. te férfi vagy. ádám látomása, hipnotizőr, és vakságod csápja én. folyón egyetlen szalmaszálad. vezetlek, mentiek magamhoz hogy hálás legyél ha majd — mint sejtem — láthatóvá teremtesz magadból engem is. bőröd alól kiáltom ki a verset. én asszony — tompa csontodon: még te vagyok. de már az önállóság esélyese hogy világra hozzam férfias arcéledet. Szitási Ferenc vers két torokra aranydió Fákra akadt a szél szememben szárnyak hajóznak ülepébe gombol az ég parttalan folyónak Aranydió a iákon. Álarcban alszanak az ágak. Mi voltál tegnap? Felidézlek képnek, háznak, ketyegő, fénytüskés csillagórának. RÁM SÖTÉTEDIK A REGGEL KERÍTÉSEM FOGAI SÄRGÄK PELENKÁIMON VARJAK TESTEM DIÓBA ZÁRJÁK KIHULLNAK BELŐLEM A HÁZAK ÉN MARADOK VILÁGNAK KÉT ÖKLÖMBŐL ELŐRETÖRNEK A KÖNYVEK Kín volt nézni, hogy tanultál gyémánt-szigorral szeretni, élni. utamon sorakoznak a lábak pogácsát majszol bennem egy állat ölemben vak halak ívnak vizemben tüzek pipáznak Most itt vagy körmeim neszében szén szemmel, nap-arccal. Megölellek, hogy háborogjon benned az angyal, s hulljon le az aranydió, és sípoljanak az ágak.
