Irodalmi Szemle, 1970
1970/4 - Kulcsár Ferenc: Általános protest a világ ellen (vers)
Kulcsár Ferenc általános protest a világ ellen (arthúr rimbaud-nak) míg a szomszéd kislány oboa-édes tomporát megharaptad nem gondoltál rá hogy nekem csak a horizont marad hol tevék hátán mint a szívverés eldobognak a lányok te a földről az égre én fentről mélyen a földre néztem csák ennyiben különbözik arcunk vacak dolgok forognak a fold tengelyén TUDTAD EZT ma persze — az ÖKLÖM és a TÖRTÉNELEM... az arénákban nem kötnek alkut MÉGIS — szóltál a magánhangzóknak: énekeljenek s a VACAK DOLGOK DELlRIUMBA ESTEK szeretőd neglizsében ült előtted szeretted? mint a férget fészekaljnyi kutyák alkották a társadalmat s úgy akartál elpusztulni mint a virág mit a MADÁR MEGZABÄL voltak szavaid illatot formát találtál TERET A FORRADALOMRA az árnyékszéken spanyol nők képe felett bebolyongtad a világot VÉGÜL IS LÁGY FEKETE NÉGEREK TAKARTÁK LE A RÁKTÉRÍTŐN s a pálmafák nosztalgiában sírtak HÉTÉVES KÖLTŐ — itthagytad nekem a CSENDET no de semmi kibontom a falakat s csipkerózsikának megmagyarázom az ideológiát TE! HAJOLJ KÖZELEBB! KRISTÁLYKOPORSÖBAN FEKSZIK AZ EMBER s a tarkója lombos — hisz oly régen alszik hidd el arthur rimbaud galambszájú az ember és gyáva vakon tapintja az elefánt farát s viszi mint húsos kardvirágot — KEDVESÉNEK persze mit lelke feloldott odaadja a világnak s az cserébe papíron megőrzi nyavalyáját feljegyzi bűneit: HOLDKÖROS LETT VAGY HOMOSZEXUÁLIS
