Irodalmi Szemle, 1970

1970/1 - Kardos István: Az értelmiség történelmi kialakulása

A fizikai és a szellemi munkaelemek föltétlen egységének ismételt hangsúlyozása után jogos a kérdés: milyen alapon beszélünk külön fizikai és szellemi munkáról? Valón nem fiktiv kategóriáké ezek? ~

E társadalmi kategóriáknak reális valóságfedezetük van. Megkülönböztetésük jogos és szükséges. A differenciálás alapját az képezi, hogy az „általános munkában“ a fizikai és szellemi munkaelemek jelentőségben különbségről tanúskodnak. Következésképpen a "szellemi és fizikai munkaelemek mennyiségi és minőségi aránya~az adott munka- tevékenység alapvető karakterét fejezi ki.10 Ugyancsak napjainkig vitatott kérdés, hogy" a mennyiségi fölényt mennyiben tekinthetjük a két munkaforma megkülönböztető kritériumának. Mi a minőségi aránykülönbséget- valljuk választóvonalnak, s a minőség ebben a felfogásban az Elemek munkafolyamatbeli funlkcionáliis szerepét fejezi ki.14 Mert gondoljunk pl. a geológus, a botanikus, az űrhajós, a testnevelő tanár, az erdőmérnök, az agronómus stb. munkatevékenységére. Nem kétséges, hogy konkrét tevékenységükben a fizikai munkaelemek vannak mennyiségi túlsúlyban, mégis szellemi munkát végeznek, hiszen tevékenységük lényegét a szellemi munkaelemek határozzák meg. Ezek szerint tartalmi dominatív megkülönböztetés alapján mondhatjuk, hogvfiz^ k^^nunkának tekintjük azt az emberi céltudatos tevékenységet, amelyik a maga EonF retsiTg'ciVari elsősorban fizikai eTŐt igényel.~A^zelleinrinüriika jelleimzőjFlpedTg afz, hogy a "szellemi ihunkaélemek~a lényegbeli meghaTžrôžc)ľ?*‘M"M^^~

“Azt látjuk, hogy a társadalmi munkának csupán egyetlen dimenziójáról van itt sző: a munka jellegének dimenziójáról. Nyilvánvaló, hogy a munkának más dimenziói is vannak, s nagy hiba lenne, ha ezeket a munka elemzésében fölcserélnénk, vagy valamelyik sémáját mérvadónak tekintenénk a másikra nézvést. Sajnos, ilyen durva leegyszerűsítéssel gyakran találkozunk, nemegyszer a fenti kettősség alapján vonják meg a kizsákmányolt és kizsákmányoló, a dolgozó és henyélő, a produktív munkát végző és az improduktív munkát végző közötti határt is. Mondanunk sem kell, hogy a munka- tevékenység egyetlen interpretációs következetlensége a szélsőséges Ítéleteknek egész sorát vonhatja maga után.

A munkának az a formája, amelyben a szellemi erőkifejtés fáz agyi válik elsődig; gessé, a termelési mód állapotával objektíve determináltan, történelmileg~az ősközösségi rend felbomlása Idején, illetve a rabszolgaság kezdeti szakaszában alakul ki. A fizikai és a szellemi munka viszonylagos különválása az első nagy társadalmi munkamegosztás. Ez a tmunkamggosztás alapozza meg az anyagi javak_ termelésének nemekre való szejesését, vagyis az-állalános munkamegosztást._ Egyben megalapozta a társadalmi munkamegosztás továbbfejlődését, szociális hatásában pedig kiváltotta a társadalom struk- türáUsliiffeVéncialő:dasát.

Az alapvető munkaformák dimenziójánaik és .a társadalmi struktúrának összevetése alapján azt látjuk, hogy az uralkodó osztály a maga tevékenységében a szellemi munka szférájának egyik pólusán helyezkedik el, de~a~szellemi munkának sosem volt eauetlerT es kizárólagos reprezentánsa. A két dimenzió nagyobb időszakban történő összevetése egyben azt is kétségtelenné teszi, hogy a két alapvető munkaforma közötti határvonal a történelmi fejlődés folyamatában egyre kevésbé esik egybe valamilyen strukturális egységek közötti határral. [Gondoljunk egyes munkások tevékenységének 7>mteilektüa- lizálódására"!) Mindez azt bizonyítja, hogy a fizikai munka és a szellemi munka más jellegű társadalmi kategóriák, mint a társadaTmi struktúra^

Ilyen értelmezésben nem kétséges, hogy a szellemi munka sem azonosítható az értel- miségi munkával. Az értelmiségi munka annak aTífirsadáTmi strukturális rétegnek mun- katevékehuségét jelölő kategória, amely egy adott társadalmi struktúrán belül sajátos funkciÓvai~rendelkezik és önálló kôzossečjľ~egy séget képezTMás szóval: az értelmiségi- munka az értelmiség céltudatos munkatevékenysége. Azt látjuk, hogy 'az értelmiségi- munka 'meghatározásában az értelmiség alapvető szociális funkcióját vettük alapul. Ugyanakkor nem mondható, hogy a két munka jellegében is eltérő, csupán arról van

13 E kérdés részletes elemzése található Fukász György A munka filozófiája c. művében. (Fukász György, A munka filozófiája. Kossuth 1965.)

Vö. Fukász Gy. említett müvével. 112 — 137. o.

15 Vö. N. Krisztoturjan, A termelésben dolgozók sokoldalú fejlődése (Kommunyiszt, 1963. 7. sz.),

továbbá E. Sztrukov, A személyiség mindenoldalú és harmonikus fejlődése (Goszpoiityizdat Moszkva 1963.) c. tanulmányokkal.