Irodalmi Szemle, 1970
1970/4 - Gyurkó László: Állam és forradalom (Részletek a szerző Lenin, Október c. könyvéből)
talom vonzása nem elegendő-e ahhoz, hogy a tisztségviselők ragaszkodjanak tisztségükhöz? (Kérdések II) A kérdések bizonyára jogosultak. De éppilyen jogosult néhány ellenkérdés. Bizonyos, hogy az emberi természet nehezen változik. S nehezen változik a légkör is, melyet az intézmények és törvények alakítottak ki, még akkor is, ha az intézmények, s a törvények érvényüket vesztik. De épp ezért nem kell-e minél radikálisabban leszámolni az embereket megbénító szabályokkal és intézményekkel? Bizonyos, hogy a megbízhatóság nem pótolja sem a gyakorlatot, sem a szakértelmet. De elképzelhető egy állam, melynek apparátusa ellenséges az állam céljaival? Még ha engedelmeskedik is — hisz minden hivatalnokgárda jellegzetessége az engedelmesség —: mire vezet az, ha a helyes rendelkezéseket olyanok hajtják végre, akik valójában helytelenítik azokat? Bizonyos, hogy az alulról fölfelé történő választás nem ideális. De az ideális, ha a szavazók olyan embereket választanak meg, akiket legfeljebb kortesbeszédeikből, nyilatkozataikból Ismernek? Bizonyos, hogy az államigazgatás munkája nem egyszerű. De szerte a világon szak- képzettség nélküli ülnökök ítélkeznek a bíróságon. S talán a jog egyszerűbb? Az emberek életéről dönteni egyszerűbb, mint ügyeiket intézni? Bizonyos, hogy az apparátus állandó cseréje nehézségeket okoz. De nem okoz éppolyan nehézségeket, ha az apparátus megmerevedik, ha kialaíkul egy új hivatalnokgárda? S ha ez az új apparátus is rákényszerül, hogy pozícióját védelmezze, mert ezzel létérdekét védelmezi? Az ember hajlamos azt képzelni: amelyik megoldás nem ideális, az már téves. Holott az élet általában nem úgy teszi föl a kérdéseket, hogy azokra ideális megoldást lehetne találni. Minden megoldásnak van hibája, s épp a hiba kényszerít újabb és újabb megoldások keresésére, amíg megszületik az optimális megoldás, ami viszont azt jelenti, hogy a probléma ezzel meg is szűnik. Az Állam és forradalom nem oldja meg örökre a szabadság, az egyenlőség, az állam problémáit. Ideális megoldást sem kínál, mert ezekre a problémákra még nem létezik ideális megoldás. Paul Klee: Eső
