Irodalmi Szemle, 1970
1970/2 - Lengyel Balázs: A Kassák-parabola
Jelkép és tanulság ez bizony, mert Kassák Lajos irodalmunk útjelző nagy egyénisége,, akinek nemcsak közvetlen hatása mutatható ki a kortársi líra majdnem minden jelentős, tehetségére, Kosztolányitól, a fiatal Illyésen át Szabó Lőrincig, hanem ami még fontosabb: a nyilvánvaló és sorról sorra bizonyítható közvetlen hatáson felül, emberi .példájával, egyénisége erejével saját talpára segítette József Attilát és Radnótit. Kassáknak valahol itt van az irodalomtörténetben még nem dokumentált, de oly könnyen dokumentálható százados jelentősége. Ű tette meg a nagy fordulót a modern költészet, a modern emberi mondanivalók felé, s az ő nyomában, az ő törekvéseit, eredményeit felhasználva, bátorságán erőre kapva, léptek előre olyanok, akik ma már klasszikus, halhatatlanjaink, s lép előre ma is líránk egyik legértékesebb, konvencióknak soha fejet nem hajtó része. Micsoda pálya az inasévektől, a fűtőházi munkától, a költővé- válás (kísérleteitől, attól a Kassáktól, aki az egyik szerkesztőnek még azt mondta: — Ha megfelel a munka, úgy átteszem helyesírásba! —; micsoda pálya innen elérni az új magyar költészet úttörő mesteréig, megfordítani a magyar költészet irányát. Van, bizony van Kassák-parabola, a mélyből feltört, a mondanivalójához való hűségből mindig nehéz utat járó, a magát következetesen fejlesztő jellem nagy parabolája. Azt írja egy helyütt magáról: Költő, harcos, katona és serény munkás vagyok egyszemélyben aki nem tartozik senkinek. Egymagában indult el az ösvényen melyről jól tudta, e zord világban sehová sem vezet s azért csak megy tovább a kétség bokrai és bánat vermei közt mint akinek magasra emelt vörös zászló int a távolból mint akit a pásztor kiválasztott a nyájból mondván — nyakadban csengővel csöngesd szét a tájon sorsunk elnémulhatatlan énekét. De a Kassák-parabola több is, nagyobb is annál, mint hogy magánosan „csengette“ sorsunk énekét. Mert a jellem és a ránk bízottakhoz való hűség olyan hirdetője ő, akit a magyar költészet „mezején“ nagyszerű élők és nem múló holtak nyája követ.