Irodalmi Szemle, 1970
1970/2
Gvadányi József Illusztráció a Rontó Pálhoz miékeink Csípős, bolondos áprilisi szélben bolyongtam Szakolca ódon utcáin Juhász Gyula emlékét idézgetve, amikor hirtelen egy nagy, sárga házra lettem figyelmes. Homlokzatán dombormű, a címer körül zászlók, kardok, ágyúk szépen koszorúban elhelyezve. Gvadányi háza. E harcias külsejű homlokzat mögött élte nyugodalmas napjait a költő generális, a hosszú téli estéken, pipafüst mellett végtelen, döcögős verseket írogatva. Peleskei nótáriusa a maga korában oly népszerűségnek örvendett, hogy a rangosabb költőket is egy időre háttérbe szorította. Mai szóval: kora bestsellere volt. Vajon miért? Arany János tömören így adja meg a választ: „Gvadánytnak olyasmi sikerült, ami egynek sem haladottabb kortársai, egynek sem összes magyar elődei közül: csupa képzeletből egypár alakot teremtem, mely mind kicsinynek, nagynak ismerőse.. “ Tehát típust teremtett, a köznemes mindenhol meg-£f^ '\y található típusát, aki a maradandóság vé- ^ delmében szembeszáll az idegen nyely/ a di- vat, a módi oktalan majmolásával, t&cméjfeeh ^ rtfVQ tesen ezzel kirekesztve mípden forrádplmi . áramlatot is. Az idegent nyely (II. József ko- ^ i rában vagyunk] \^sfa^ujzott divatőrület ell§£__/ ni nekiveseljcedést ta. Ehhez jár ^alakok hitele Jö mely néhol szinte feledteti a döcögős, \jpnU-f ^ lott^fFöfákat. A többi n^y|bfel^Mivé^RonroW 0IJ^ Pál alakját, éppen ez hiányzik' pelytörténfejiLA szempontból számunkra érdekes lehet apcfe- tyéni förödés és a komáromi földrengés le-^ ’ írása is. A forradalmár Petőfi versben és ad Úti leveleiben is megemlékezik Gvadányiról: „Sokért nem adnám, ha én írtam volna a Peleskei nótáriust. Meg vagyok elégedve, ha az én munkáim oly sok jó órát szereznek másokGvadányi kézírása i A peleskei nótárius címlaprajza Fényképek © Csáder László
