Irodalmi Szemle, 1970
1970/10 - JEGYZETEK - Fogarassy László: Hozzászólás
jegyzet hozzászólás Hamar Kálmán A Nyitra-vidéki sajtó 1919-ben című figyelemreméltó közleményének adataihoz legyen szabad a következő helyesbítéseket közölnöm: A Nyitrai Lapok 1919/3. számához (Érsekújvár cseh megszállása): A valóság az, hogy a magyar uralom utolsó napjaiban Érsekújvárt és környékét egy leszerelt katonákból összeverődött 25—30 tagú rablóbanda ellenőrizte, amelynek egy Virág nevű egykori tizedes volt a vezetője, aki századosi egyenruhát bitorolt. Ez az állítólagos vörös gárda 1919. január 8-án, még mielőtt a légionáriusok bevonultak volna Érsekújvárra, jogtalanul szekereket rekvirált, és Komáromnak vette útját. Innen egy különítményt küldtek elébük lefegyverzésük végett, amely a fegyveres bandát szétugrasztotta, Virágot pedig agyonlőtte.* Ha a szerző nem is láthatta a levéltári aktákat, helyesbíthette volna a nem egészen pontos újsághírt a későbbi csehszlovák irodalomból. Ugyanezen lap egyik számában említett Ratsiegel bécsi kommunista munkásvezér azonos Rothziegel Leóval, aki Vámospércsnél egy osztrák nemzetközi zászlóalj élén hősi halált halt. A Nyitramegyei Szemle 1919. május 4-i számában megjelent Csetepaté Komáromban című újsághírt a szerző úgy kommentálja, hogy az egy szervezett partizánháború kezdetét jelentette a (magyar] Vörös Hadsereg májusi ellentámadása idején. Ez nem volt partizánakció, hanem reguláris csapatok támadása, amelyhez a komáromi lakosságból tényleg csatlakoztak. Az általa említett vörös ellentámadás három héttel később kezdődött, szervezett partizánháború pedig nem indult, aminek oka a magyar tanácskormány hibás parasztpolitikája volt. A Csap bombázásáról szóló hírt a Nyitramegyei Szemle nem 1919 első napján, hanem valószínűleg 1919. augusztus 1-én közölte. Vagy a szerző, vagy a nyomda kiejtette a hónapot. A szerző azon állításáról, hogy a fehér emigránsok 1919 tavaszán felajánlották az osztrák kormánynak Magyarország németlakta területeit, nem találtam dokumentumot. Ha ilyen rendelkezésére áll, örülnék, ha pontosan informálna. (A burgenlandi kérdés történetéről háromszor is publikáltam.) Dr. Dérer Iván nem volt igazságügyi kormánytanácsos (vládny radca), hanem a Srobár-féle szlovák tartományi kormány igazságügyi előadója (referent), ami kb. megfelelt a kormánymegbízott (povereník) 1944 óta ismeretes funkciójának. Újdonság számomra, hogy 1919 nyarán Národnie noviny nevű újság jelent meg Nyitrán: én csak a túrócszentmártoni és amerikai Národnie novinyt ismerem. A nyitrai Národnie noviny azon híre, hogy az ántánt azért rendelte el a román csapatok további budapesti tartózkodását, mert az oda bevonulni készülő Horthy nem tett esküt Károly királynak, nyilvánvaló kacsa. Ezt a szerző külön megemlíthette volna. A Testvériség című szociáldemokrata lap szerkesztésében részt vett a Budapestről emigrált dr. Pécsi Jenő is, akinek egyik munkatársa, Rotbart Emil most is él Budapesten (Szilágyi Erzsébet fasori lakásán beszéltem vele). Fogarassy László * Hadtörténelmi Intézet levéltára, Budapest, Károlyi-kormány iratai, 35. doboz, Komáromi állomásparancsnokság jelentése 1919. január 14-ről 94/Kt 1919 sz. alatt. Eszerint Virág tizedest még magyar katonák lőtték le.
