Irodalmi Szemle, 1970
1970/10 - Zalabai Zsigmond: Költészet és nyelvhelyesség
vére...“ stb. Valószínűleg szóismétléssel van dolgunk, a vár szó helyett tehát a vér a helyes. Bárczi kötetében nyilvánvaló sajtóhiba a „lelkemsikolt" kapcsolat egybeírása (21. o.). Gyurcsónál a „kívnácsiságom" (24. o.) hasonló természetű hiba. Befejezésül: a sajtóhibák felsorolását sem merítettük ki. B. A valódi nyelvhelyességi hibák lexikai, morfológiai és szintaktikai síkon ragadhatok meg. Elsősorban a ritmus- és rímkényszer kiváltotta helytelen toldalékolásra, a hibás szóhasználatra, a szóhangulat nem ismerésére, a mondatszerkezet értelem- zavaró fellazulására, a mellékmondatok rossz kapcsolására gondolunk. a) Ritmus- és rímkényszer kiváltotta sutaságok: Fecsó, 5. o.: elf áraszt a messzi fény, behúzod a nyakad a hajnali szélben, míg baktatsz az utca szegletén ... Ugyanő, 20. o.: Két ember engem eggyé ötvözött, Apám lelke él szívem mögött Török Elemér, 46. o.: Árnyékuk messze siklik a földön, — néhány percet jó így velük töltnöm. Gyurcsó: Friss szavak fakadnak nyelvünk tövén ... A suta „nyelvünk tövén“ kifejezést a „költemény“ rímfelelő válthatta ki. Az egységes átformáltság hiánya, a szó hangulatának a sor egységes hangulatából való „kilógása“ teszi disszonánssá a következő sorokat: Fecsó, 5. o.: „vad vihar nyaggat meg zordonan ...“ A tipikusan romantikus stílus emelkedett, fennkölt szavainak (vad, vihar, zordon) a nyaggat — ráadásul a megnyaggat — igével való egyidejű használata semmiféle hatást nem kelt — a mosolyon kívül. Akaratlanul is Petőfi szóhangulati disszonanciákra épülő humoros stílusa jut eszünkbe A helység kalapácsából: Bájos vala ő, mint a bakter dárdájába ütődött éjjeli holdsugár ...“ Fecsó, 7. o.: sóhajt már az áram, az lehel új tüzet, rongyolódhat már a vászon, rossz lehelet. A „sóhajtó", majd sárkányként „tüzet lehelő" áram képe — különösen a „rongyo- lódó lehelet“ kifejezéssel dúsítva —, igazán nem áll össze egységes képzettartalommá. Dénes György alább használt vidor szavának hangulata (54. o.) pejoratív irányba fejlődött, a költő szándéka pedig — a szövegkörnyezet tanúsága szerint — amelioratív hangulat keltése volt: A lányok röpködnek vidoran, csivognak, csivitelnek ... b) Alaktani hibák. Helyesírási hiba okozta az alábbi Fecsó-idézet logikátlanságát, amely mintegy osztódással „szaporodott“: a helytelen írásmód alaktani síkban megnyilvánuló homályt, ez pedig a mondat megértését lehetetlenné tevő zavart szült: (a versbe) beleölöd vágyad, reményed, minden álmod bús, boldogan, kérdést szegzel magadnak százat....
