Irodalmi Szemle, 1969
1969/9 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései, II.
mosnak magyarországi belső ügyben itt egy más államban állást foglalni — feleli Ignotus Pál —, és biztos vagyok benne, hogy ebben Féja barátunk is igazat ad. nekünk. Otthon majd megtaláljuk a módját, hogy álláspontunkat kifejezésre juttassuk.“67 Az Oj Szellem Ignotus-interjúja viszont a József Attila-ci'kk ŰJ Szellemi Frontra utaló szavait visszhangozza: „Ezek még most sem bocsátják meg nekünk, hogy mi már kezdetben éleslátók voltunk“88 — mondja Ignotus tájékoztatásul a népi és urbánus írók ellentéteinek okairól. Fejtő Ferencnek a háború utáni miagyar Irodalomról tartott előadása nem lehetett pozitív alap a népfrontpoliitiikai együttműködésre. Tanulmányának egyik alaptendenciája, hogy a szocialista irodalmat (kompromittálja. A magyar írók 1919-es szereplését úgy magyarázza, hogy: „A bolsevista kísérletet íróink többsége jobbára félelemből, megfélem- lítettségböl üdvözölte." Arra töreikszik, hogy „a bolsevizmus gyökértelenségé“-t bebizonyítsa. A Gondolatot úgy jellemzá, mint „ortodox marxisták“ folyóiratát, József Attilát szerencsétlen, bár tehetséges külvárosi wagánygyerekként állítja be.69 A moszkvai Oj Hang legelső száma (hosszasan foglalkozik a Szép Szó csehszlovákiai szereplésével, s elismeréssel adózik a vállalkozás politikai demonstrációval egyenértékű, a magyar uralkodó körö,k politikájával ellentétes, bátor kiállása előtt, amelyben a dunai államok demokratikus összefogása mellett tattök hitet. Ugyanakkor keményen elmarasztalja a demokratikus erűk tömörülését gátló tevékenységüket: „Fejtő Ferenc is, Ignotus is ferde képet festettek azokról az irodalmi törekvésekről, amelyek Magyarország tényleges társadalmi erőinek hangulatát tükrözik. Semmiképpen sem helyeselhető az a fölényes és igaztalan hang, amivel ezekben a felolvasásokban a Márciusi Front és a Válasz fiatal íróinak demokratikus meggyőződését a Szép Szó szerkesztői ,elintézték’. Ahelyett, hogy ennek a magyar viszonyok között nagyon jelentős irodalmi mozgalomnak keletkezését egész eredeti sajátosságában a demokratikus harcostárs szemüvegén ismertették volna a csehszlovákiai közönséggel, Fejtőék ahnak ,frazeológiai zavarosságáról’, ,következetlenségéről’ beszéltek,“m A Magyar Nap a látogatás ideje alatt csaknem mindennap foglalkozott a Szép Szó íróival.91 Külön-külön bemutatta őket olvasóinak, közleményekben ismertette szerepléseiket, és igen nagyra értékelte látogatásuknak a csehszlovákiai magyarságra gyakorolt hatását. A Petőfi-tkörnek Prágában először sikerült a különböző világnézetű magyarságot összehoznia, és a demokratikus sízellemű összejövetel nem maradhatott hatás nélkül a Jobboldali közönségre sem. Nagyjelentőségűnek tartotta a cseh hivatalos és művészi körök meleg fogadtatását. A csdh művéiszeík Pfitomnost klubjának rendezésében egy műsoros estet és egy zárt körű teadélutánon találkozót tartottak, amelyen részt vettek Josef Hora, Marie Majerová, Vilém Závada, Jan Čapek, Vladislav Vančura Írók és a művészeti élet más kiválóságai. Az előadóesten megjelent Nečas népjóléti miniszter, Dr. Hájek, külügyrsiniszteri sajtófőnök, Papoušek és Chmelar követségi tanácsosok és a sajtó képviselői. A találkozóról minden jelentősebb prágai laip közleményt jelentetett meg. Jaromlr Nečas népjóléti miniszter pedig külön fogadást adott a Szép Szó írói számára. A magyar kormány prágai kirendeltsége túlzásnak találta a rokonszenvnyilvánításnak és a kulturális közeledésnek már e szerény megnyilvánulásait is, s a követ külön kihallgatáson figyelmeztetésben részesítette a Szép Szó Íróit.92 A magyarországi írók prágai szereplésének már önmagában is revízió- és námetellenes éle volt, és az akkori nemzetközi politikai szituációban Hodža közép-európai államszövetségének tervét támogatta. A politikai orientációnak ez az iránya külön hangsúlyt kapott Nádass Józsefnek 87 (Vass László) (V. L.): A Szép Szó írói a Féja-ügyről. MNap 1937. okt. 19. 88 Gál I.: Egy óra Ignotus Pállal. Új Szellem 1937. okt. 15. 89 Fejtő Ferenc: A háború utáni magyar irodalom. (Előadás a prágai Petőfi Sándor Körben.) Szép Szó 1937. nov. 288-289. 90 (Késmárki Endre) (k. e.) A „Szép Szó“ prágai kirándulása. Üj Hang (Moszkva) 1938. 1. sz. 115. 91 (Vass László) (V. L.): Gyűlöljük a barbárságot, gyűlöljük az elnyomást, bárhonnan jöjjön is az. MNap 1937. okt. 17., (V. L.): A „Szép Szó“ írói a Prítomnost Klubban. MNap -1937. okt. 19., — —: Nagy magyar ünnep Prágában. MNap 1937. okt. 21. 92 Részletesen foglalkozik a Szép Szó csehszlovákiai útjával, s a Külügyminisztérium titkos figyelőszolgálatának ezzel kapcsolatos jelentéseit is feldolgozta: Arató Endre A „Szép Szó csehszlovákiai útja" című tanulmányában. Meg j.: Tanulmányok a csehszlovák-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Budapest 1965, Akad. K.
