Irodalmi Szemle, 1969
1969/9 - Keszeli Ferenc: Két szál gyertya között
A barátunk visszajött vidékről. Nagyon vártuk, már azt hittük, ott marad. Úgy ment el. Nádfedeles házban akart szobát bérelni, alkalmi munkából élni, meg a semmiből. Szép illúzió, reális is, csak idővel unalmassá válik. Magunk is gondoltunk ilyesmire, de végiggondoltuk, és rájöttünk, hogy nincs értelme. Aztán úgy könyveltük el az egészet, mintha át is éltüik volna. Szóval visszajött. Tényleg rossz volt már nélküle, .hiányzott, vártuik. Főleg Dogó meg én. így lett Godot a neve. Este összejöttünk. Dogó, Godot meg én. Olyan helyre mentünk, ahol senki se talál ránk. Hármasban akartunk maradni. Sikerült. Hajnalban igazoltatott bennünket a rendőr. Dogót megfenyegette hosszú haja miatt. Bírja, ha igazoltatják, mert ilyenkor mindig pofára esnek. Kimentünk a pályaudvarra. Dogó elaludt, mi meg sokáig o^kos dolgokról beszélgettünk Godot-val. Nem tudtunk berúgni. Godot megérkezése sokat változtatott a helyzeten. Visszavették régi lakásába, magával vihette Dogót is, nőket vittek fel a szobára. A háziasszony süket volt, és szolidáris az ilyen ügyekben. Találkozásaink rendszeressé és időzítetté váltak, visszazökkent minden a régi kerékvágásba. Rendszeresen jártunk ismét a strandra, rendszeresen fociztunk, és rendszeresen ittunk. Godot elég szépen keresett, havonta kétszer mindig sok pénze volt. Én kaptam hazulról a csomagokat, száraz kaját, sosem éheztünk nagyon. Később az én fizetésemet is megemelték, s többet dolgoztam mellékesen is. Úgy éltünk hárman ebből a pénzből, hogy valaki valakinek mindig tudott kölcsönadni, de mindig tartoztunk egymásnak. Ez történt őszig. Dogót visszavették a főiskolára, új nőket hozott a társaságba, gólyákat, elsősöket. A lányok buták voltak, de mindenbe belementek. Godot ezt igyekezett kihasználni, én meg megvertem. Sokat kapott, de mit sem változtatott rajta. Aztán a lányok elmaradtak. De egyszer később, az egyik, se szó, se beszéd, meghívott bennünket a születésnapjára. Pazar, nagy lakásban folyt a cécó. A lány udvarlója őrült pénzes alak. Már negyedik autója van, hatvanért megvette a lakást, és nyolcvanért egy szuszra be is rendezte. Mindnyájan részegek voltunk, Esztéta ordítozni kezdett, hogy mi vagyunk a megtestesülés. Esztéta mindenütt jelen van. Hogy ide ki hívta? Gömböc is ott volt, és azonnal rákontrázott. Mindig vitatkozni szeretne, persze nem tud. A vita legalapvetőbb szabályait sem ismeri, csak a szája jár. Zsebmetszők vagyunk és tudósjelöltek — ismételgette. A házigazda meg korábbi négy napig tartó házasságával hencegett, titulusát, főiskolai végzettségét, angol nyelven megjelent szakcikkeit emlegette, meg ipénzt mutogatott. Erre Esztéta elővett egy marék dollárt. A többiek felszisszentek, Esztéta nagyon bírta a helyzetet. Mutogatta a pénzt, de nem adta ki a kezéből. — Kilencszáz dollár — mondta. — Még száz, és kész a kocsi. A lányok mindenáron meg akarták számolni Esztéta pénzét, de nem adta ki a kezéből. Később Esztéta elment Ildivel, mert megjegyeztem, hogy összeéhezte azt a kurva pénzt. Sokan azt gondolták, hogy irigylem tőle, mert ők tényleg irigyelték, és kezdtem magamat rosszul érezni, aztán elmentem én is, röviddel Esztéta után. Beültem egy taxiba, és felmentem Edithez. Másnap egész nap keserű fintorral közlekedtem. Délután hazamentem. Cammogok felfelé a lépcsőházban, fönt nagy zsivajt hallak. Vagy hatan vártak rám, félrészegen. A lépcsőn ültek, és ittak. Godot volt köztük a legrészegebb. Paprikám, paradicsomom volt otthon, lecsót főztek maguknak. Én csak ültem és cigarettáztam, nem törődtem velük. Az egyik vadidegen lány elment borért, s hülyeségből a lépcsőházban megpróbált meginni egy egész üveggel. Rókázott, aztán elaludt. Balage 'kidobott egy poharat az ablakon, erre feldühödtem, és elmentem hazulról, otthagytam őket. Vettem két liter tejet, aztán visszamentem; gondoltam, ha nagyon fognak morogni, azt mondom majd, hogy tejért mentem. Közben elmentek. A bort meg se itták. A lány az ágyamon aludt. Hagytam. Fél óra múlva csöngettek. Balage jött vissza. Egy szilonzacskóban kovászos uborkát
