Irodalmi Szemle, 1969
1969/8 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései
fogalmazott kiáltványával, annak elsősorban a dunai népek összefogására vonatkozó 12. pontjával, s az előző programhoz viszonyítva ugyancsak előrelépést jelentő, a munkássággal való együttműködést deklamáló soraival.70 Március 15-e tiszteletére külön ünnepi számot jelentettek meg, s az 1848—49-es forradalmaknak az internacionalista összefogására figyelmeztető tanulságait helyezték előtérbe, hangsúlyozva a 90 év előtti és az akkori nemzetközi helyzet analóg történelmi jelenségeit. Ezt szolgálta Ferenc László Pest—Berlin—Becs című vezércikke és számos egykori dokumentumközlése. E hagyományoknak felélesztését a korabeli magyar politikai törekvésekben való aktivizálásaként értelmezte, és a nemzetközi politika szempontjából aktualitását hangsúlyozta Romániából Balogh Edgár, a szlovák értelmiség részéről Laco Novomeský. A Magyar Napban megjelentetett cikkeikben mindketten hangsúlyozták, hogy a Márciusi Front értelmisége a nacionalista, soviniszta magyar politikával szemben „egyetemes népi és dunai érvényű kezdeményezéseket tud osztani."11 A szlovák polgári történetírásnak és a szlovák értelmiségnek az 1848—49-es magyar forradalom értékelése körüli napjainkig elhúzódó zavarait és negatív értékeléseit figyelembevéve, különös jelentősége van Laco Novomeský cikkének. Mindenekelőtt hangsúlyozza az 1848— 49-es foradalmak 90. évfordulójának figyelmeztető tanulságát, hogy „nemzeti öngyilkosság minden olyan szabadságharc, amely más nemzetek ellen irányul.“12 Határozott egyetértéssel üdvözli azokat a magyarországi törekvéseket, amelyek az addigi történelmi értékelésekkel szemben az 1848—49-es hagyományok elhallgatott, pozitív örökségét állítják előtérbe: „Érdeklődéssel figyeljük a jelenlegi szociológia és történelem- kutatás munkáját, amely megállapítja, hogy Március hódító és támadó jellege, amit a magyar sovinizmus előadásából ismerünk, nacionalista érvelőinktől hallottunk, egyáltalán nem meríti ki Március sajátságait, sőt nem is tartozik alapvető jelenségei közé. Illyés Gyula ,Petőfi’-/e például hatásosan vázolja a márciusi nemzedék arra irányuló törekvését, hogy a magyar ellenállás céljait népiessé, demokratikussá és köztársaságivá tegye. Ez nemcsak igazolja Március hagyományát, hanem hatalmasabb, dicsőbb és tragikumtól mentes képét adja, mert egyúttal Március bírálatát is tartalmazza, és felsorolja vereségének okait... s ha eszünkbe idézzük, hogy ilyen formájában már akkor, 90 évvel ezelőtt az összes nemzetek Márciusa lehetett volna — a miénk is —, úgy ezt azért tesszük, hogy világosan megmondjuk: a magyarok ilyen irányú törekvésükben ma már nem találnának bennünket magukkal szemben, hanem az oldalukon!“13 Laco Novomeský részéről ez akkor nemcsak puszta deklamáció volt. Mint a csehszlovák kommunista párt vezetőségének tagja, aktív kezdeményezője és részese volt azoknak az antifasiszta megmozdulásoknak, amelyek a haladó szlovák, magyar ős cseh írók együttes fellépésével Közép-Európa népeinek közös antifasiszta összefogását demonstrálták. Tüntetésszámba menő kultúrműsorokon magyar és szlovák írók közösen léptek fel a közönség előtt. A Magyar Fiatalok Szövetsége által rendezett rimaszombati magyar-szlovák kultúresten Peter Jilemnický és Laco Novomeský előadásai és versei mellett József Attila, Morvay Gyula, Forbáth Imre és Ján Poničan versei szerepeltek a műsoron.74 A magyar, szlovák, ukrán és német dolgozók 10 ezres tömegét mozgósító kassai népmanifesztáción Fábry Zoltán, Marie Pujmanová, S. K. Neumann és Laco Novomeský népek közös, antifasiszta összefogására felszólító beszédekkel vettek részt a tüntetés programjában. Ugyancsak az együttélő népek barátsága és a közös érdekek védelme jegyében zajlott le a kassaihoz hasonló tornóci manifesztáció, amelynek előkészítésében a Magyar iVapnak és munkatársainak ugyancsak nagy szerepe volt, s ahol a csehszlovákiai kommunista párt magyar, szlovák, cseh és német vezetőségi tagjai mellett az ünnepi szónokok sorában szerepelt Ján Poničan, Ilku Pál és Lőrincz Gyula. Ez a népgyűlés több mint tízezer ember nyilvános fogadalomtételével a tömegek antifasiszta harci elszántságát fejezte ki, s erről a prágai kormányt a következő szövegű táviratban értesítették: „Mi Dél-Szlovenszkó magyarsága, együtt a szlovák, cseh és német nép itt megjelent fiaival tudatában vagyunk annak a mérhetetlen veszélynek, amely a Köztársaságot és valamennyi népét fenyegeti. Ebben a komoly, történelmi órában, amikor egy 70 A Márciusi Front új kiáltványa. MNap 1938. márc. 16. 71 Balogh Edgár: Éledő magyar történelem. MNap 1938. március 15. Külön szám. 72 Novomeský, Laco: Nem ellenetek, hanem veletek. MNap 1938. márc. 15. Külön szám. 73 Uo. 74 Szlovák-magyar kultúrest Rimaszombaton. MNap 1938. márc. 3.
