Irodalmi Szemle, 1969

1969/8 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései

fogalmazott kiáltványával, annak elsősorban a dunai népek összefogására vonatkozó 12. pontjával, s az előző programhoz viszonyítva ugyancsak előrelépést jelentő, a mun­kássággal való együttműködést deklamáló soraival.70 Március 15-e tiszteletére külön ünnepi számot jelentettek meg, s az 1848—49-es forra­dalmaknak az internacionalista összefogására figyelmeztető tanulságait helyezték elő­térbe, hangsúlyozva a 90 év előtti és az akkori nemzetközi helyzet analóg történelmi jelenségeit. Ezt szolgálta Ferenc László Pest—Berlin—Becs című vezércikke és számos egykori dokumentumközlése. E hagyományoknak felélesztését a korabeli magyar poli­tikai törekvésekben való aktivizálásaként értelmezte, és a nemzetközi politika szempont­jából aktualitását hangsúlyozta Romániából Balogh Edgár, a szlovák értelmiség részéről Laco Novomeský. A Magyar Napban megjelentetett cikkeikben mindketten hangsúlyoz­ták, hogy a Márciusi Front értelmisége a nacionalista, soviniszta magyar politikával szemben „egyetemes népi és dunai érvényű kezdeményezéseket tud osztani."11 A szlovák pol­gári történetírásnak és a szlovák értelmiségnek az 1848—49-es magyar forradalom érté­kelése körüli napjainkig elhúzódó zavarait és negatív értékeléseit figyelembevéve, külö­nös jelentősége van Laco Novomeský cikkének. Mindenekelőtt hangsúlyozza az 1848— 49-es foradalmak 90. évfordulójának figyelmeztető tanulságát, hogy „nemzeti öngyilkos­ság minden olyan szabadságharc, amely más nemzetek ellen irányul.“12 Határozott egyetértéssel üdvözli azokat a magyarországi törekvéseket, amelyek az addigi törté­nelmi értékelésekkel szemben az 1848—49-es hagyományok elhallgatott, pozitív örök­ségét állítják előtérbe: „Érdeklődéssel figyeljük a jelenlegi szociológia és történelem- kutatás munkáját, amely megállapítja, hogy Március hódító és támadó jellege, amit a magyar sovinizmus előadásából ismerünk, nacionalista érvelőinktől hallottunk, egyálta­lán nem meríti ki Március sajátságait, sőt nem is tartozik alapvető jelenségei közé. Illyés Gyula ,Petőfi’-/e például hatásosan vázolja a márciusi nemzedék arra irányuló törekvését, hogy a magyar ellenállás céljait népiessé, demokratikussá és köztársaságivá tegye. Ez nemcsak igazolja Március hagyományát, hanem hatalmasabb, dicsőbb és tragi­kumtól mentes képét adja, mert egyúttal Március bírálatát is tartalmazza, és felsorolja vereségének okait... s ha eszünkbe idézzük, hogy ilyen formájában már akkor, 90 évvel ezelőtt az összes nemzetek Márciusa lehetett volna — a miénk is —, úgy ezt azért tesszük, hogy világosan megmondjuk: a magyarok ilyen irányú törekvésükben ma már nem találnának bennünket magukkal szemben, hanem az oldalukon!“13 Laco Novomeský részéről ez akkor nemcsak puszta deklamáció volt. Mint a cseh­szlovák kommunista párt vezetőségének tagja, aktív kezdeményezője és részese volt azoknak az antifasiszta megmozdulásoknak, amelyek a haladó szlovák, magyar ős cseh írók együttes fellépésével Közép-Európa népeinek közös antifasiszta összefogását de­monstrálták. Tüntetésszámba menő kultúrműsorokon magyar és szlovák írók közösen léptek fel a közönség előtt. A Magyar Fiatalok Szövetsége által rendezett rimaszombati magyar-szlovák kultúresten Peter Jilemnický és Laco Novomeský előadásai és versei mellett József Attila, Morvay Gyula, Forbáth Imre és Ján Poničan versei szerepeltek a műsoron.74 A magyar, szlovák, ukrán és német dolgozók 10 ezres tömegét mozgósító kassai népmanifesztáción Fábry Zoltán, Marie Pujmanová, S. K. Neumann és Laco Novo­meský népek közös, antifasiszta összefogására felszólító beszédekkel vettek részt a tün­tetés programjában. Ugyancsak az együttélő népek barátsága és a közös érdekek védel­me jegyében zajlott le a kassaihoz hasonló tornóci manifesztáció, amelynek előkészí­tésében a Magyar iVapnak és munkatársainak ugyancsak nagy szerepe volt, s ahol a csehszlovákiai kommunista párt magyar, szlovák, cseh és német vezetőségi tagjai mel­lett az ünnepi szónokok sorában szerepelt Ján Poničan, Ilku Pál és Lőrincz Gyula. Ez a népgyűlés több mint tízezer ember nyilvános fogadalomtételével a tömegek antifasiszta harci elszántságát fejezte ki, s erről a prágai kormányt a következő szövegű táviratban értesítették: „Mi Dél-Szlovenszkó magyarsága, együtt a szlovák, cseh és német nép itt megjelent fiaival tudatában vagyunk annak a mérhetetlen veszélynek, amely a Köztár­saságot és valamennyi népét fenyegeti. Ebben a komoly, történelmi órában, amikor egy 70 A Márciusi Front új kiáltványa. MNap 1938. márc. 16. 71 Balogh Edgár: Éledő magyar történelem. MNap 1938. március 15. Külön szám. 72 Novomeský, Laco: Nem ellenetek, hanem veletek. MNap 1938. márc. 15. Külön szám. 73 Uo. 74 Szlovák-magyar kultúrest Rimaszombaton. MNap 1938. márc. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents