Irodalmi Szemle, 1969

1969/8 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései

Ugyanebben a számban jelent meg Fábry Zoltán cikke, s mintha csak az előbbiek ellensúlyozására íródott volna, Magyarországról olyan képet fest, melyben a fasiszta ifjúság ágálása uralkodik mindent betöltőn.

Az 1937. március 15-i ünnepségekről készült sajtóbeszámolók valóban az egyetemi ifjúságnak a Vigadó nagytermében botrányba fulladt ünnepségével foglalkoztak a legtöbbet. Egy szervezett csoport a letartóztatott zsidóverő Kémeri Nagy Imre kiszabadításának hangos követelésével túlharsogta, és lehetetlenné tette az ünnepi műsor és a szónoklatok megtartását, antiszemita tüntetést provokált.

Fábry Zoltán a márciusi eseményekről megjelent cikkek nyomán a magyar jövőt illetően mélyen pesszimista: „Hiába az idősebb generáció felháborodása, a komoly szórón- gók részapellátája, hiába a Féja Gézák bízó hitének ellenárama, rektorok és liberálisok márciusi esküvése, a magyar ifjúság nagy zöme Kémeri Nagy Imréért izgult, aki tapsolt, őt éltette... Március e Kémeri Nagy imréék vállán teljesedik imajd ki a magyar jelenben — irtózatos hazugsággá.

Pesszimizmus? Magyar valóság. A gyenge jelen a Kémeri Nagy Imréék agresszivitásával nem tud megbirkózni.“11

Nem volt egészen indokolt e sötéten látás még ebben az időben. 1937. március 15-e nemcsak a jobboldaliak, hanem a baloldali erők tüntetése is volt. A Tattersallban több mint 10 ezer főből álló munkástömeg ünnepelt, s erről és Szakasits Árpád ünnepi beszé- réről a Népszava a következő nagybetűs címekkel tudósít: „10 ezres tömegek tüntettek a tattersalli ünnepélyükön a szabad március mellett. A szabadság és demokrácia új korszaka, új március felé haladunk. A munkásság, parasztság, szellemi munkások szent szövetsége teremheti csak meg Magyarország új tavaszát." A gyűlés lelkes hangulata, a jelszavak megfogalmazása amellett bizonyít, hogy a polgári sajtó által a márciusi események középpontjába emelt hangos hecckampánnyal egyidőben kifejezésre jutott a munkásság elszánt akarata és készsége is a demokrácia védelme és az ország haladó erőinek összefogása mellett.

Az egyetem hivatalos márciusi ünnepsége valóban a szélső jobboldal brutális arroganciájának színtere lett, de az egyetemi ifjúság Múzeum-kerti fellépésének ihletője nem a fasiszta eszmék, hanem a kommunista párt programja, Magyarország demokratikus és szociális átalakítása volt. Kevesen tudták, hogy a Márciusi Front a KMP kezdeményezésére alakult meg, és azokat a követeléseket tartalmazta, amelyeknek meghirdetésével a kommunista párt vezetősége egy ellenzéki, baloldali blokk kialakítására tett kísérletet.12 Az egykori Űj Szellemi Front volt vezetői által [akik a Gömbös-éra alatt kompromittálódtak) beharangozott új szervezkedést a magyarországi baloldal, és az új harci formákról kellőképpen nem tájékozott kommunisták bizalmatlanul fogadták. De a 12 pontba foglalt programra az ország helyzetén változtatni akarók mindenütt felfigyeltek, s a Márciusi Front kiváltotta a széles körök rokonszenvét és támogatását, sorban csatlakoztak hozzá írók és szervezetek. Végül is, ha nem is egyértelműen kommunista alapon, de ebben az időben Magyarországon ez volt az egyetlen nyilvánosan szervezett mozgalom, amely a népfrontpolitika kialakítását célozta.

A kommunista párt számtalan kísérletet tett baloldali ellenzéki csoportok antifasiszta együttműködésének kialakítására. Mivel ebben az időben még illegális szervezetei sem voltak, ennek legális kezdeményezése a szociáldemokrata pártra várt. A szociáldemokrata vezetők azonban a II. Internacionálé irányvonalát követve mereven elutasították a kommunistákkal való együttműködést, elvi alapon próbálták bebizonyítani, hogy Magyarországon a népfrontpolitika demokratikus szabadságjogok, következetes ellenzéki pártok híján megvalósíthatatlan.13

A Magyar Nap a március 15-én megalakult Márciusi Frontról csaknem egy hónappal később tudósít, legelőször az Egyetemi Körben, és a Féja, Erdélyi, Veres Péter, Kovács

11 Fábry Zoltán: Mosti Március. MNap 1937. márc. 28.

12 „Javaslatunkra az egyetemi szövetség elhatározta, hogy március ünnepét Budapesten a Múzeumkertben tartják meg. Elhatározták, hogy ebből az alkalomból bejelentik a Demokratikus Magyarország programját. A 12 pont megszövegezésénél azok az instrukciók játszották a legnagyobb szerepet, amelyeket a demokratikus Magyarországért vívott harc érdekében mondtunk Frigyes (Donáth Ferenc) elvtársnak.“ - Szántó Zoltán 1938. januári jelentéséből. Idézi Pintér István: „A KMP szövetségi politikája“ című tanulmányában. — Kézirat.

13 Monus Illés: Lehetséges-e népfront Magyarországon? Népszava 1936. júl. 26.