Irodalmi Szemle, 1969

1969/8 - Fogarassy László: Az augusztusi dráma (1919)

passzív ellenállást tanúsított. Mivel Horthy az Ipari munkásság bevonultatását nem szorgalmazta, nyilvánvaló, hogy az érdekeltek csak részben a proletárdiktatúra iránti rokon- szenvüket fejezték ki ezzel (főleg Somogy és a meg nem szállt Észak-Baranya nincstelen földművesei), az igazi ok inkább az antimilltarista hangulat volt, függetlenül a politikai meggyőződéstől, ami két vesztett háború után érthető volt. A románok pedig még a négyes antanttábornoki bizottsággal szemben is érvényesítették azt az álláspontjukat, hogy mivel a magyarok nem írtak alá fegyverszüneti egyezményt, ők Magyarországgal háborúban állnak, habár a békekonferencia elvben nem lépett le az 1918. november 13- án aláírt belgrádi katonai konvenció alapjáról.

A fentiek ismeretében azt kell hinnünk, hogy a kritikus augusztusi hónapban a székely dandár volt az egyedüli harcképes csapat. Ez Vácról a tahitótfalusi és nagymarosi kompon át Dunántúlra kerülve, augusztus 7-én Visegrádon gyülekezett. A kompátkelés általában zavartalan volt, azt északról lovasfelderítéssel biztosították. A románok ugyan irányítottak egy csapatot Visegrád felé, de ez a székely dandár pihenőjét nem zavarta meg. Nyilván kisebb, felderítő különítmény volt.) Verbőczy jelentette a hadügyminisztériumnak, hogy a dandár a Dunántúlon áll, mire azt az utasítást kapta, hogy a románokkal kerülje az összeütközést, és vonuljon tovább nyugat felé.54 Visegrádon volt gépfegyveres csetepatéjuk az esztergomi XVI. határvéd zászlóalj részlegével, amelybe még júliusban beleolvadt a ligetfalusi Lakos-zászlóalj mint pótlás.55 Valószínű, hogy a határvadászok románoknak nézték őket. E támadás visszaverése után a székely dandár augusztus 8-án bevonult Esztergomba,56 ahonnan másnap Nyergesújfalu — Süttő környékére folytatta az útját. Augusztus 10-én pedig Komáromban vonatra rakodott, és 11-én beért Győrbe, ahonnan elkülönült egyik fele Magyaróvárra. Augusztus 15-én az egész dandár Csorna tájékán, majd Sopron — Eszterháza körletében helyezkedett el.57

Prónay Pál naplójában rosszallja, hogy Lehár ezredes nem védte meg Győrt a románokkal szemben. Erre annyit, hogy a románok augusztus 20-án vonultak be Győrbe. A munkásság lefegyverzésére nem volt már szükség, és helyi fehér karhatalom tartotta fenn a rendet. Erre a mások által is kifogásolt intézkedésre föltehetően magyarázatot adnak Lehár ezredes (illetve vezérőrnagy) emlékiratai, amelyek jelenleg Becsben bírósági zárlat alatt vannak, és kutatók részére egyelőre hozzáférhetetlenek.

Legvalószínűbbnek látszik, hogy Lehár ezredes az időközben végrehajtott dunántúli jugoszláv és csehszlovák katonai akciók és a bizonytalan osztrák helyzet miatt nem akarta az alája rendelt székely dandárt fölöslegesen szétaprózni. A szombathelyi körletparancsnokság már augusztus 7-én jelentette a hadügyminisztériumnak, hogy megbízható és közismert petánci lakos közölte a muraszombati főbíróval, hogy a radkersburgi jugoszláv főparancsnok alkalmasint már a következő napon megkezdi az előnyomulást Muraszombat felé. A Murán átjárók készültek, és Bad Gasteinba állítólag egy jugoszláv zászlóalj érkezett. A körletparancsnokság erre Muraszombat védelmére egy tiszti karhatalmi századot és a 10. sz. páncélvonatot indította útba.58 Hírek jöttek, hogy a szerbek augusztus 8-án Szigetvártól északra terjeszkedtek.

Augusztus 10-én Smiljaniő tábornok parancsnoksága alatt Radkersburg (Radgona, magyarul Regede) tájékán hét zászlóalj, nyolc lovasszázad és öt üteg gyülekezett, konk54 Koréh II. 189. o. A Budapestre küldött főhadnagy (Br.) valószínűleg Bródy András, a már említett író fia.

55 Koréh tévedésből soproni vörös ezredet említ. Ez azonban augusztus 6-án Szombathelyen leszerelt. Bővebben lásd a szerzőtől: Hogyan került a soproni vörös ezred Visegrádra? Soproni Szemle 1961/4 sz. 357 - 359. o.

56 Az aug. 7-i csehszlovák helyzetjelentés szerint (5999/op.) Aujourd’hui avant midi est arrive ä Ostrihom un détachement de Roumains (tévedés), une Division serait annoncée pour demain. Les bandes de Lakos sont dissoutes. Lakos serait emprisonné.“ Az augusztus 8-án (6046/op.) kiadott helyzetjelentésben is románoknak vélték az Esztergomba bevonult székely dandárt: „Mouvements de troupes importants, peut-étre roumains ont été signalés dans le région d'Ostri- hom.“ Hogy a románok csak augusztus 15-én vonultak be Esztergomba, azt az aznapi 6346/6p. csehszlovák helyzetjelentés is regisztrálja.

57 Koréh II. 190. o. és folyt.

58 HIL VKF 6-3093.

58a Slovenska krajina Zborník ob petnajstletnici osvobojenija, uredil Vilko Novak, Beltinci 1935, 77. o. A megszállás részleteit a Jugoslavia (Ljubljana) c. lap 1919. augusztus 14-i száma alapján közli.