Irodalmi Szemle, 1969
1969/6 - Dénes Imre: Őszvégi capriccio
Dénes Imre milyen istenverte hideg van ebben az átkozott troliban fut át agyadon és összehúzod magad nem nézel senkire aztán kiszállsz a végállomáson nem köszönsz senkinek az esőcseppek az arcodba marnak lábaddal piszkos ki.~ tócsákban gázolsz homlokod hullámzik a szélben sajnálod magadat szemed dühödten könnyel telik meg a sajnálatot megvetés váltja fel kivert kutya kivert kutya visszhangzik agyadban — PARTIR C’EST UN PEU — mondják a franciák. — Elmenni annyit jelent, mint meghalni egy kicsit. hányszor választottad inkább a kicsit-meghalást mint a hűséges kutyatekinteteket a remegő őzike-testeket a riadt nyuszi-szemeket hányszor hagytál becsukódni magad előtt kapukat amelyek kérve-kértek hogy lépj be rajtuk és ha erre gondolsz mégis azt mondod hogy igy van ez jól nem nézted meg a ravatalt nem mintha féltél volna hogy jelenlétedre újból vérezni kezd a seb a koporsó mellett sem álltái őrségben úgyis kígyót-békát kiáltott rád mindenki minek jöttem ide ingyen-cirkuszi bohócnak gondoltad még jó hogy nem Amerikában vagyunk mert ott még meg is lincselnének itt viszont nemsokára jön a tél az emberek bebújnak a kályha mellé a hó beföd mindent télen könnyebben bocsátanak meg az emberek mindjárt hazaérek gondoltad levetem ezt a fekete maskarát és meleg lábvizet veszek fejemre húzom a kispárnát és a Steinbecki Helyre gondolok ahová most nem mehetek mert nem lenne többé kedvem kimászni onnan pedig önmaga felett senki sem ítélkezhet de jó hogy már vége van mindjárt hazaérek és akkor Két férfi lépett ki a sarok mögül, és szó nélkül elébe álltak. Várta, hogy melyikük üti meg őt először. — Sokáig várattál bennünket — mondta az idősebbik. — Jöhettem volna korábban is, de nekem nem volt sürgős. olyan vagyok mint a kínzócölöphöz kötött indián aki mosolygásával ingerli az ellenffelet hogy azok nekidühödjenek és előbb végezzenek vele gondoltad jóleső öniróniával — Disznó — nyögött fel a fiatalabbik, és ütésre rándult a keze, az öregebb azonban még időben lefogta őt. — Ügy egyeztünk meg, hogy enyém az első őSZvég / cBpľ/cc/o
