Irodalmi Szemle, 1969
1969/4 - DISPUTA - (Tóth László, Varga Imre, Aich Péter, Mikola Anikó, Kulcsár Ferenc, Mészáros László, Németh István, Duray Miklós): Líránk és a folytonosság
groteszk földhöz köti a lírát. Bárczi versvilágában a groteszk éppen a hevület mankójaként szerepel. Tipikus példa erre a DICSÉRTESSÉK AZ ÚR! című vers. A harmónia elvetése a csehszlovákiai magyar irodalomban is ú] költői eszközök használatát hozta. Bárczi többnyire harmonikus marad, de harmóniája inkább zenei, mint konstruktív, s jó számban vannak olyan versei is, amelyekben tudatosan kerüli az összhangot. 2. Mivel Bárczi filozofikus hajlamú költő, szívesen gondolkodik el múltjáról, gyermekkoráról. Ennek a leggyakoribb indítóoka a nosztalgia, a haláltól való rettegés. A Vetés-beliek legutóbbi csoportja a képszerű ábrázolást tartja a legerősebb és legmegfelelőbb költői eszköznek. Bárczinál a képszerűség szép metaforákat eredményez. Bárczit nem fogadhatjuk el feltételek nélkül, mert nem illik a játékainkhoz. Nehéz bevallani, de szükségszerű, hogy játszunk. A szóval, halállal, szerelemmel és általában mindennel. Ez a játék nem jelenti azt, hogy megfeledkezünk a világról, és gondtalanok, öncélúak vagyunk. Ez a játék a^t jelenti, hogy naivul rácsodálkozunk a virágokra, fákra, országutakra, és megpróbáljuk a többszöri halált, a többszöri újjászületést. Nem értem az ars poeticát. Ha valaki verset ír, bizonyára tudja, mi a távolabbi célja. A versek egésze, az ars poetica megfogalmazatlan, de már százszor definált. Egy külön öndlcsérés, szabályos útkijelölés-narcizmus. Bárczi tehetséges költő. Sok energiát fecsérel ugyan arra, hogy képzelt csatáit megvívja. De ahol tényleges anyaggal birkózik, próbálja átszűrni magán a világot, a költő szigorúságával rendezve a motívumokat: egyénit alkot. Szép példa erre a BOLOND című verse. A formát szét is feszítené a dinamika, ha a szerkesztés és a montázsolás nem lenne olyan szigorú. De Bárczi mértéktartó, s ebben a versében ez nagy előnyére válik. A sorok energiája a legszebb bizonyítvány a költő erejéről. Bárczi István azért Is fontos számunkra, mert költészete egy huzal, mely kontaktust teremt az idősebbekkel, de ugyanúgy tölti a fiatalok akkumulátorait is. Bárczi kötetében a legészrevehetőbb, hol találkozik és harcol egymással az új és a régi. Hogy melyik győz, azt csak évek múlva mondhatjuk meg. Varga Imre A „Vetés-generációval“ (idézőjelbe teszem, mert nehéz egy kalap alá helyezni mindazokat, akik az Irodalmi Szemle Vetés rovatában tűntek fel) új szellem lépett a szlovákiai magyar irodalomba, gondolván itt elsősorban a költészetre. Merem ezt állítani a terminológia veszélyességének tudatában s az ebből következő kockázat ellenére is. Állításom nem kvalitatív megállapítás, nem is lehet az, mert inkább tapogatózásról van még szó, nem komoly értékről. Ami azonban mérvadó, az az indulás forrása és iránya. Bábi nemzedékét az aktuális társadalmi szükség avatta költővé a sematizmus követelményeinek adózva, a nyolcak antológiájában jelentkezők is részben ezzel terhelten szólaltak meg, mivel az előttük járókra építettek. Mielőtt azonban részletekbe bocsátkoznék, hadd említsek még egy problémát, mely a szlovákiai magyar költészetre bénítólag hatott. A faluról Indulás problémája ez, mely irodalmunk komplexumává lett. A falusi eredet okai ismertek, s nem is kezdeti törvény- szerűségét akarom kétségbe vonni. Az akkori helyzetben ez szinte elkerülhetetlen volt. Nem is Itt a baj, hanem hogy a kezdet megtorpant önmagánál, s szinte egyetlen inspi
