Irodalmi Szemle, 1969

1969/4

Szene — E u répa.-.A csolja, szellemi kÖJ Molnár Albert kü szenve délyességgel, r építgeti % szellemi élét

Molnár Albert

(1574—1634)

ttot összekap- hozza, az Szenczi es élete. Konok iákus kitartással hidat, mely a magyarság irodalommal

gyalog, vásári

összeköti.

12 éves kort szekéren. Első útja Magyarország szellemi gócaiba vezet. Göncön Károlyinak segít a biblia kinyomtatásánál, majd Debrecen, Kassa az újabb állomások. Fillér nélkül, vállalva a nélkülözést, éhezést vág neki a külföldi nagy útnak: Németország, Svájc, Olaszország. Sokszor a kint élő diákok támogatására szorul. Heidelbergben az a szerencse éri, hogy a dühöngő pestisjárvány elől menekülő diákok helyére felveszik az egyik kollégiumba, és „nyugodtan" tanulhat. A pestis elmúltával azonban visszajön az a diák, akinek a helyét elfoglalta, s egyik napról a másikra üres gyomorral vándorbotot foghat a kezébe. Kenyérgondok, betegség hazakényszerítik. De a legelső kedvező alkalommal újra nekivág az útnak, de most már a bohém tapasztalatokon okulva sokkal körültekintőbb. Korrektormunkát, házitanítóskodást vállal. Közben megszületik a szellemi híd egyik fontos pillére, a latin-magyar szótár. A külföld felfigyel munkájára. Rudolf császárnak ajánlja művét, s ez alkalmat ad arra, hogy Prágába menjen. Prága a kor szellemi góca, tudósok gyülekező helye. És itt vendégül látja Kepler is, a híres csillagász.

Marburgban száz nap alatt lefordítja a zsoltárokat, melyek azóta is páratlan nép:

Szégyenoszlop Szencen

Törökház