Irodalmi Szemle, 1968
1968/8 - HAZAI FÓRUM - Püspöki Nagy Péter: A felső-szemerédi rovásemlék
Az első Verancsics Antal (+ 1573) esztergomi érsek tollából származik. Ezt írja: „Betűk gyanánt bizonyos jegyeket metszenek kocka módjára négyszögletűvé faragott botokra s a sort, mint a zsidók, egyiptomiak és törökök, jobbról balra viszik.“15 Telegdi János Rudimentájában (1598) ezt olvassuk: „Miként a héberek, szírek, kál- dok, arabok és törökök és a többi keleti népek a görögök és rómaiak szokásával elleniében jobbról balra írják betűiket, úgy a mi betűink is hasonló módon iratnak.“m Mindkét följegyzés aránylag kései korból, a rovásírás hanyatlásának idejéből származik (1573 és 1598). Az eddig ismert három, szigorúan epigráfiai jellegű rovásírásos emlékünk közül kettőnek — a székelyderzsi téglának (a 16. sz. első fele) és a csík- szentmihályi feliratnak — a sorvezetése (1501) jobbról balra halad. Ellenben a konstantinápolyi felirat (1515) sorvezetése fordított, azaz bal-jobb irányú. Ebből következik, hogy a rovásírás sorvezetése a fennmaradt emlékeink készítése idején már nem volt olyan szigorúan egyöntetű. Ha összehasonlítjuk a konstantinápolyi felirat betűalakítását a csíkszentmihályi felirat betűvezetésével, akkor egy érdekes jelenséget figyelhetünk meg: a bal-jobb sorvezetésű konstantinápolyi felirat A, M és T betűinek a háromszögei szintén követik a bal-jobb irányt. A csíkszentmihályi feliraton és a többi ábécében, melyek a hagyományos jobb-bal irányt követik, az A, M és T betűk háromszögei is jobb-bal irányba fordulnak. Ebből arra következtethetünk, hogy a sorvezetés irányáról az első tájékoztatást az A, M és T betű külső vonalainak az illető betű törzséhez adott viszonya szabja meg. Feliratunkon mindhárom betű előfordul. Az A és M betű esetében a háromszögeket félkörök helyettesítik.18 A kérdéses félkörök és a ľ betű rézsútos ága a betű törzsétől jobbra helyezkednek el. A felsőszemerédi felirat sorvezetése tehát bal-jobb irányú.™ 2. Az első rovásjel három elemből áll: 1. a vertikális törzsből, 2. a törzs felső végéhez derékszögben záruló, balra néző egyenes vonalból (hossza a törzs magasságának felével egyenlő) és 3. a törzs alsó végéhez kevésbé tökéletes derékszögben csatlakozó rövid, jobbra irányuló vonalból. Ez a betűtípus a rovásírás Kz betűjének (Sebestyén Gyula fc-fc-val, Németh Gyula q-vel jelöli) egyik változata. Hangértékéhez kétség nem fér. Alaktani elemzését legkönnyebben a többi emlék Kz betűjének a mi betűnkkel való összehasonlításával hajthatjuk végre:20 8. ábra. A Kz rovásbetű függőleges törzse, amint a táblázatból láthatjuk, megőrizte a szokásos alakját. Eltérés csak a felső és alsó vonal derékszögű csatlakozásában mutatkozik. Az eset nem egyedülálló. Az enlaki felirat Kz betűjének alsó vonala szintén derékszögben zárul a törzshöz. A felsőszemerédi Kz rovásbetű alsó és felső keresztvonala tulajdonképpen a képzeletbeli sorvezető alap- és záróvonalon helyezkedik el. Ez az eset Marsigli egyik Kz jelénél is előfordul. (A mi Z betűnkre hasonlít.) Mesterünk Kz betűje hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az általa feltüntetett évszám 2-es száma. Ez a két jel sajátos alakításával önmagát igazolja: 9. ábra. A felsőszemerédi Kz rovásbetű vízszintes keresztvonalai arra utalnak, hogy az az iskola, amelyhez mesterünk is tartozott, már régen letért a közönséges farovás útjáról, és a rováskultúrát epigráfiai, illetve paleográfiai úton művelte. A második rovásjel két betűt foglal magába. Az első betű az előbbi Kz rovásbetűhöz hasonló. Az egyetlen különbség az, hogy a betű törzsének felső végéhez csatlakozó vonal nem vízszintes, hanem tompaszögben magasba ível. A törzs alsó végéhez csatlakozó rézsútos vonallal egybekötött rövid függőleges vonal: önálló betű (/? betű.) 10. ábra. A második rovásjel első része szerkezeti szemszögből leginkább Ü vagy Ö betűre utal. A betű törzsének felső végén a magasba szökő tompaszögű keresztvonal ezt a betűt
