Irodalmi Szemle, 1968
1968/8 - Folyóirataink 1945 előtt
A második kisebbségi sorsban, amikor a tetemes magyar erők számbavevése megkezdődött, a kisebbségi magyar politikai és kulturális vezetés a magyar könyv ügyét a legelső megoldandó feladatok közé helyezte. Kulturális és népművelő szervezeteink majdnem kivétel nélkül szüneteltek. Ezekben az időkben a szigetekben és a szórványokban élő magyarság magyar szellemi táplálékot csakis a magyar íráson keresztül nyerhetett. A magyar könyv iránt való érdeklődés éppen ezekben az időkben fokozódott. A gyér számú és lerongyolt állapotban levő vidéki könyvtárak forgalma hirtelen emelkedni kezd. Különösen a szórványok könyvéhsége nő napról napra. E forgalomra nézve a két nagyobb városi könyvtár adatai szolgálnak példával. Nyitrán 1937-ben a kikölcsönzött kötetek száma alig haladta meg a 4000 kötetet. Ez a szám a következő évben 8.702 kötetre, 1939-ben 10.000 kötetre nő fel. A következő évben 11.531 kikölcsönzött kötetet jegyez fel a könyvtár statisztikai naplója. Hasonló a helyzet Pozsonyban is. Itt a második kisebbségi helyzet előtt a Városi Magyar Könyvtár forgalma alig haladta meg az évi 6DOO kötetet. 1939-ben 8399 kötet az évi forgalom. 1940-ben ez a szám felszökik 18.834 kötetre. A következő év forgalma már 20.511 kötet. Ez a szám tovább nő, és az elmúlt évben elérte a 25.000-es kötetszámot... A ma is érvényben levő volt „csehszlovák“ könyvtári törvény szerint a kisebbségnek joga van saját kisebbségi könyvtárt nyitni ott, ahol a legutolsó népszámlálás legalább 400 magyar lelket számolt össze. A törvény szerint, ha a hatóságok beleegyezésével a könyvtárbizottság, a kisebbség bizalmi testülete megalakult, és kinevezte könyvtárosát, a törvény alapján a könyvtár az illető község költségvetésének lélekszám szerint arányozott részére igényt tart. Ez az összeg pl. Pozsonyban magyar fejenként 1,— Kčs egy évre. Az adminisztratív kiadásokhoz ettől függetlenül járul hozzá a község vagy a város. Ezen jogi lehetőség alapján Szlovákiában a következő közkönyvtárak működtek: Pozsony, Nyitra, Magyarbőd, Vereknye, Szúnyogdi, Püspöki, Szalánc, Nyitracsehi, Pog- rány, Gerencsér, Barslédec, Alsóbodok, Menyhe, Bábindal, Geszt, Besztercebánya, Dob- sina, Királyi, Zsére. (Részletek Brogyányl Kálmán: A magyar könyv Szlovákiában című írásából. Magyar Album, VIII. kötet.)
