Irodalmi Szemle, 1968

1968/7 - FIGYELŐ - Magyarországi olvasóink figyelmébe

lálkozó női ösztönnel Éva oszlatta el, s így lettek egymáséi.

Szórád munka közben alig vette észre, hogy a közéletben egymást érték a törvénytelenségek. Jelentéktelen kama- szos izgágaság miatt diákokat hurcolt meg a politikai rendőrség, központi fegyelmi kérdést csináltak a tanyasi fiatalok ártatlan élcelődéséből, vagy hű párttagokat mellőztek homályos káderpolitikai szempontokra való hivatkozással, s amikor Szórád mindezek ellen kikelt, megvonták a fegyverviselési Jogát. Az őszinte forradalmár hajlamos volt azt hinni, hogy a tapasztalt furcsaságok csupán véletlenszerű és emberi hibákból eredő esetlegességek, s meg sem fordult a fejében, hogy országos arányú politikai erőszak és hatalmi fékeveszett- ség baljós előjelei is lehetnek. Fel-fel- törő erkölcsi émelygéseit csak az csillapította, hogy kipróbált kommunisták vagy egyszerűen csak ösztönös forradalmárok segítették, többen hozzá hasonló, sokat próbált és szenvedett emberek, s az ő magatartásukban látta még leginkább megtestesülni az erkölcs és a politika egységét. De a felismerés, hogy tartásuk az eszmének és a közös szenvedésekben edzett lelkierőnek bizonyos belső emigrációját is jelentette már, csak akkor döbbent belé, amikor Rákosi az új kenyér ünnepén Körösváron is

megfordult, hogy ott a nagyember leereszkedő jovialitásával és egy kényúr ingerültségével fogadja az ünneplést és a tisztelgő ajándékokat. Szórád ekkor fogta fel teljes egészében, hogy a hatalmi pozícióján féltékenyen őrködő és hirtelen haragú államférfi egy lendületbe jött ország politikai erejét töri meg eltökélt uralomvágyával. Hogy Rákosi tulajdonképpen vetélytársat lát minden régebbi elvtársában, Barta Jóskában is, aki már közös raboskodásuk idején a szemébe vágta, hogy kicsinyes, hiú és bosszúálló természet. Mert mi mással lenne magyarázható, hogy bár körösvári látogatásakor Rákosi szívélyesen rázott kezet a hajdani cellatárssal, nem sokkal később rejtélyes káderintézkedések következtében megfosztják polgármesteri hivatalától?

Becsületes szándékkal, végig tárgyi hűséggel és eredeti látásmód szerint megírt regény a Megáll a szél, amelynek külön kvalitása lehet még a gazdaságos ábrázolás. Vadász nem terheli az olvasót irodalmi cicomákkal, mégis költészet lengi át a történetet, amelynek érzékletesen árnyaló színeket kölcsönöz a minduntalan kifejezésre jutó nosztalgia is: Komáromra, a szülővárosra, az ott töltött fiatal évekre, a régi ismerősökre és barátokra való visszaemlékezés.

Mikus Sándor

magyarországi olvasóink figyelmébe

Szerkesztőségünkhöz ás kiadóhivatalunkhoz egyre gyakrabban fordulnak magyarországi édeklodők: hogyan lehet lapunkat magyarországi címre megrendelni? Erre két mód van:

— Ha csehszlovákiai lakos rendeli meg Magyarországon élő rokona vagy ismerőse számára az Irodalmi Szemlét, akkor a megrendelés lapunk kiadóhivatalába (Bratislava, Štefánikova 8a) is küldhető.

— Ha az előfizető magyarországi lakos, akkor megrendelésével a KULTÚRA Könyves Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest 62, FOB 149 címhez fordulhat, s forintban kiállított számla ellenében kaphatja folyóiratunkat. Az Irodalmi Szemle ma gyarországi elárusító helyei felől a 159-450 telefonszámon lehet érdeklődni.