Irodalmi Szemle, 1968

1968/7 - Barna Róbert: Vers - Marajkó László: Vers

a marhapörkölt nem autóbusz __ az igazgató nem isten... s Krisztus nem a keresztfán halt meg ... A fehérköpenyesek bólongatnak, s a motor, mint az óra, egyhangúan mo­corog tovább. Házak, emberek, múzeumok, szobrok maradoznak el mellettünk. A lét és az idő lassan csíkos köpenybe burkolózik... de nem adom fel a har­cot. Nem, mert belém költözött a lét, s a lét mindig harcban állt az idővel. Összetört, megnyomorított szegény magamban érzem a lét minden kis mocca­nását. Lelkembén harangzúgás, s a harangok körül fehér galambok szállnak. Nem hagyhatom abba. Ráordítok a fehérköpenyes orvosokra: — Hány óra van, kérem! Rákiabálok a fákra: — Hány óra van, kérem?! Ordítok az égre és magamhoz: — Hány óra van, kérem, siessünk, kérem ...! — Három perc múlva fél tizenkettő múlva háromnegyed fél három van, kérem ... „Bizony mondom néktek, emberek, megint szegényebb lettem egy harang­szóval ... Hogy a szerelmek mindig nagyobbak lesznek ... A szonettek mindig szomorúbbak lesznek ... A költők mindig többen lesznek ... A mártírok útján bolondok és boldogok bandukolnak ...“ Bama RobBrt (Magyarország) Marafkó László (Magyarország) kilincsek idill ha az, ami elkezdődött, bégetni kezdene, s nem tudna befejeződni, mint a hideglelés, s a polcokon kifordulnának a könyvek, kilincsek törnének le a csöndben, s repedt sótartókból szüntelen szóródna a só ... Holt vágányokon a gaz megtáltosodik, s drótkerítésen peregve beérik a rozsda, az ég boldogságába — jebb híján — belekékül, s fűben alvó csavargón csillag a borosta. Akkor talán valaki észrevenné, a tárgyak között vergődve, hogy összekeveredett a tévelygés az igazzal, hogy felkavarodott az eredendő bűn a szerelemben, s a zárt formák a szélnek eresztett szabadban, s csak tengernyi vitorlák a szavak! a szépség és rothadás fölött Ezüst gáztartályok égbe készülődnek, buborékoknak Mars lakók partjára, de a szerelőket sem agyagból gyúrták, egy repülésnek öt év az ára. Csak a víztorony nem ért semmit, szegénynek nehéz a felfogása, kis idegroncs mozdony pöfög bele önfeledten e csupa harmóniába.

Next

/
Thumbnails
Contents