Irodalmi Szemle, 1968
1968/6 - FIGYELŐ - Haltenberger Kinga: Kései beszámoló az esztergomi nyári egyetemről
A gyerekek hangterjedelme fokozatosan bővül, s ezzel párhuzamosan növekszik elméleti tudásuk is. Az V. osztályosok már megkülönböztetik a hangcsoportokat és néhány hangszert is felismernek a hangjáról. A VI. osztályban megismerik a különféle ritmustípusokat és a népdal jellegzetességeit. A VII. osztályban eljutnak a műzenéhez és a zenehallgatáshoz. Érettségiig a tanulók teljes áttekintést nyernek a zenéről, mind elméleti, mind történeti téren. S ami a legfontosabb: megszeretik a zenét, élvezettel foglalkoznak vele. Az általános iskolák mellett egy új iskolatípus alakult Magyarországon, az ún. ének-zenei általános iskola. Az első ilyen iskola kísérleti jelleggel 1950-ben alakult, közvetlen Kodály útmutatásai alapján, Kecskeméten. Csak 1956-ban léptette elő egy kormányrendelet a kísérleti iskolát iskolatípussá. Azóta kö rülbelül 100 ilyen iskola létesült. A nyári egyetem egyik érdekes programja volt a kecskeméti iskola meglátogatása. Előtte Friss Gábor ismertette az ének-zenei általános iskolák módszereit. Egyik jellemző vonásuk a játékosság. A tananyag elsajátítása kizárólag az órán történik, s alapja a relatív szol- mizáció. Az elmúlt évek során feltűnt, hogy az ének-zenei általános iskolák növendékeinek nemcsak zenei műveltsége, hanem a közismeretű tantárgyakban elért előmenetele is jobb, mint a hagyományos iskolákba járóké. Pedagógusok és pszichológusok kutatták a jelenség okát, és azt tapasztalták, hogy az énekzeneoktatás módszerei elősegítik egyes képességek és készségek magasabb szintű kifejlődését. így a kotta írása és olvasása általában növeli az írás- és olvasáskészséget. A ritmusgyakorlatok elősegítik a számtani fogalmak elsajátítását, a zenei hallás, a nyelv- és beszéd- készség fejlődésére hat. Ezeknek a gyerekeknek az átlagosnál fejlettebb az emlékezőtehetségük, szépérzékük, jobban tudják magukat összpontosítani bármilyen munkára, fejlett a mozgáskultúrájuk, és lelkileg kiegyensúlyozottabbak, mint a többi gyerek. A közös éneklés alkalmazkodásra nevel, és fejleszti a közösségi érzést. Annak ellenére, hogy a teljes általános tananyag mellett heti 6—8 óra zenei nevelés is szerepel az órarenden, a gyerekek nincsenek túlterhelve. Az énekórák ugyanis felfrissülést, aktív pihenést jelentenek, így a többi tantárgy elsajátítása is kisebb problémát okoz nekik. Sokan azt hiszik nálunk, hogy ezekbe az iskolákba zenei téren különösen tehetséges gyerekek járnak. Ezt meg kell cáfolnom. A növendékek összetétele ugyanolyan tarka, mint bármely más iskolán, sőt, nem ritka eset, hogy a szülők zeneileg tehetségtelen, ún. rossz hallású gyereket íratnak ide be. Később a pályaválasztás során a növendékek alig 10 százaléka jelentkezik zenei pályára. A többiek a legkülönfélébb gimnáziumokban vagy szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat, egyesek mesterséget is tanulnak, de valamennyien magukkal viszik a zenéről szerzett ismereteket, a zene szeretetét és azokat a képességeket, amelyeket a zeneoktatás kibővített, Kodály-féle módszere kifejlesztett bennük. A nyári egyetem műsorán még három érdekes előadás szerepelt. Vikár László A népi zene sajátosságairól című áttekintése a pentatonika léhyegét boncolgatta, és rámutatott a különféle népek zenéje közti összefüggésekre. Fasang Árpád A zenei pályára készülő nevelése című előadását három 15 éves fiú fellépése egészítette ki, a budapesti Bartók Béla Zeneiskola növendékei. Szép, komoly játékuk, s az egyiknek saját szerzeménye, amelyet szintén előadtak, képzésük magas színvonalát bizonyította. Az előadásokat egyébként mindig fellépés egészítette ki. Ezek során fokozatosan megismerkedtünk a különböző korosztályok tananyagával és annak elsajátításával. Először az óvodások zenei nevelésével, s utolsóként a pedagógiai fő iskola hallgatói mutatták be tudásukat. Ezekhez a fellépésekhez kapcsolódott szorosan a módszertani foglalkozás. Ennek alapjául a meghallgatott gyerekek tananyaga szolgált, s ezt Szőnyi Erzsébet vezetésével magunk is próbáltuk elsajátítani. A műsort nagyon szépen kiegészítette négy hangverseny, amelyet meghallgathattunk. Ezeken különféle kórusok léptek föl: esztergomi, váci, veszprémi, budapesti műkedvelő kórusok teljesítményét hasonlíthattunk össze — és bizony zavarban voltunk, amikor megpróbáltuk kiválasztani a legjobbat! Az egyik hangversenyt az esztergomi zeneiskola növendékei adták, és sorrendben az utol
