Irodalmi Szemle, 1968

1968/6 - FIGYELŐ - Haltenberger Kinga: Kései beszámoló az esztergomi nyári egyetemről

A gyerekek hangterjedelme fokozato­san bővül, s ezzel párhuzamosan növek­szik elméleti tudásuk is. Az V. osztályosok már megkülönböz­tetik a hangcsoportokat és néhány hang­szert is felismernek a hangjáról. A VI. osztályban megismerik a különféle rit­mustípusokat és a népdal jellegzetessé­geit. A VII. osztályban eljutnak a műze­néhez és a zenehallgatáshoz. Érettségiig a tanulók teljes áttekintést nyernek a zenéről, mind elméleti, mind történeti téren. S ami a legfontosabb: megszere­tik a zenét, élvezettel foglalkoznak vele. Az általános iskolák mellett egy új iskolatípus alakult Magyarországon, az ún. ének-zenei általános iskola. Az első ilyen iskola kísérleti jelleggel 1950-ben alakult, közvetlen Kodály útmutatásai alapján, Kecskeméten. Csak 1956-ban léptette elő egy kormányrendelet a kí­sérleti iskolát iskolatípussá. Azóta kö rülbelül 100 ilyen iskola létesült. A nyári egyetem egyik érdekes prog­ramja volt a kecskeméti iskola meglá­togatása. Előtte Friss Gábor ismertette az ének-zenei általános iskolák mód­szereit. Egyik jellemző vonásuk a játékosság. A tananyag elsajátítása kizárólag az órán történik, s alapja a relatív szol- mizáció. Az elmúlt évek során feltűnt, hogy az ének-zenei általános iskolák nö­vendékeinek nemcsak zenei műveltsége, hanem a közismeretű tantárgyakban el­ért előmenetele is jobb, mint a hagyo­mányos iskolákba járóké. Pedagógusok és pszichológusok kutatták a jelenség okát, és azt tapasztalták, hogy az ének­zeneoktatás módszerei elősegítik egyes képességek és készségek magasabb szin­tű kifejlődését. így a kotta írása és ol­vasása általában növeli az írás- és ol­vasáskészséget. A ritmusgyakorlatok elő­segítik a számtani fogalmak elsajátítá­sát, a zenei hallás, a nyelv- és beszéd- készség fejlődésére hat. Ezeknek a gye­rekeknek az átlagosnál fejlettebb az emlékezőtehetségük, szépérzékük, jobban tudják magukat összpontosítani bármi­lyen munkára, fejlett a mozgáskultúrá­juk, és lelkileg kiegyensúlyozottabbak, mint a többi gyerek. A közös éneklés alkalmazkodásra nevel, és fejleszti a kö­zösségi érzést. Annak ellenére, hogy a teljes általános tananyag mellett heti 6—8 óra zenei nevelés is szerepel az órarenden, a gyerekek nincsenek túlter­helve. Az énekórák ugyanis felfrissülést, aktív pihenést jelentenek, így a többi tantárgy elsajátítása is kisebb problé­mát okoz nekik. Sokan azt hiszik nálunk, hogy ezekbe az iskolákba zenei téren különösen te­hetséges gyerekek járnak. Ezt meg kell cáfolnom. A növendékek összetétele ugyanolyan tarka, mint bármely más is­kolán, sőt, nem ritka eset, hogy a szü­lők zeneileg tehetségtelen, ún. rossz hallású gyereket íratnak ide be. Később a pályaválasztás során a növendékek alig 10 százaléka jelentkezik zenei pá­lyára. A többiek a legkülönfélébb gim­náziumokban vagy szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat, egyesek mes­terséget is tanulnak, de valamennyien magukkal viszik a zenéről szerzett is­mereteket, a zene szeretetét és azokat a képességeket, amelyeket a zeneoktatás ki­bővített, Kodály-féle módszere kifejlesz­tett bennük. A nyári egyetem műsorán még három érdekes előadás szerepelt. Vikár László A népi zene sajátosságairól című átte­kintése a pentatonika léhyegét boncol­gatta, és rámutatott a különféle népek zenéje közti összefüggésekre. Fasang Árpád A zenei pályára készülő nevelése című előadását három 15 éves fiú fellé­pése egészítette ki, a budapesti Bartók Béla Zeneiskola növendékei. Szép, ko­moly játékuk, s az egyiknek saját szer­zeménye, amelyet szintén előadtak, kép­zésük magas színvonalát bizonyította. Az előadásokat egyébként mindig fel­lépés egészítette ki. Ezek során fokoza­tosan megismerkedtünk a különböző kor­osztályok tananyagával és annak elsajá­tításával. Először az óvodások zenei ne­velésével, s utolsóként a pedagógiai fő iskola hallgatói mutatták be tudásukat. Ezekhez a fellépésekhez kapcsolódott szorosan a módszertani foglalkozás. En­nek alapjául a meghallgatott gyerekek tananyaga szolgált, s ezt Szőnyi Erzsé­bet vezetésével magunk is próbáltuk el­sajátítani. A műsort nagyon szépen kiegészítette négy hangverseny, amelyet meghallgat­hattunk. Ezeken különféle kórusok lép­tek föl: esztergomi, váci, veszprémi, bu­dapesti műkedvelő kórusok teljesítmé­nyét hasonlíthattunk össze — és bizony zavarban voltunk, amikor megpróbáltuk kiválasztani a legjobbat! Az egyik hang­versenyt az esztergomi zeneiskola nö­vendékei adták, és sorrendben az utol­

Next

/
Thumbnails
Contents