Irodalmi Szemle, 1968

1968/4 - Duray Miklós: A bicegő Krisztus

ba lengett. Úgy mozgott a levegőben, mint egy óriás inga, s meghatározhatatlan egységekben mérte az időt. A kar végén kitárt kézzel függött a bicegő Krisztus, aki újból meg akarta váltani az emberiséget, hogy térjenek magukhoz és emlékezzenek.

A piros tűzoltóautó megállt az emelődaru alatt, s létráját az ég felé irányították. Egy tűzoltó lassan felkúszott a létrán, hogy a megváltót az emelődaru karjaiból kivegye. De a szél egyre erősebben fújt, s a fekete inga egyre gyorsabban lengett. S mikor a tűzoltónak álcázott lelkiismeret felért a létra legfelső fokára, hullani kezdett a hó, s a hópelyhekkel együtt szétvetett karral földre érkezett az új Krisztus is.

Az ablakok egyszerre bezárultak, s a fekete ruhás alakok csak a függönyök mögül meresztgették szemüket a sűrű hóesésbe.

Renato Guttuso: Barátok a sziklákon, tus és színes tinta