Irodalmi Szemle, 1968
1968/4 - Monoszlóy Dezső: Versek
Monoszlóy Dezső aranymecset I. Az aranymecset amelyet a szellemes és titkolódzó ecset a kép jobb sarkába festett tulajdonképpen nem tudtam merre van többen keresték az egyik utca ismerősnek látszott macskaköveit toprongyos halászok koptatták (így mondta valaki) közelebbit nem igen lehetett megtudni róla a képen az az utca zsákutca volt ezért később ezt az útbaigazítást közös elhatározással elvetettük már csak a képen van mecset állították a könnyen lankadók talán fordítva van felakasztva (kép? vagy mecset?) meghökkentően hatott új szempontokat sejtetett a jobb sarok helyére került a bal de nem lett megközelíthetőbb mégsem a mecset még úgy sem hogy némely képzelődő tornya alá tengervizet kavart ég helyett és megfordítva sem így csúcsával egészen az éghez tapadt talán nincs is mecset mesélte aztán egy ismeretlen ebbe belenyugodtak mások is mert féltek a mecsettől hogy olyan különös Az aranymecset azonban a kép jobb sarkában állt esetleg bal felén csúcsával kissé az éghez tapadt ettől olykor tengerré vált az ég mufti A szemetesvödrök elhelyezkedése szabályosnak volt mondható legalábbis geometriai szabály szerint majdnem egyenes vonalban kapaszkodtak a lankás dombra fel függetlenül a beléjük gyűlt szeméthalomtól amelyet kívülről amúgy is legfeljebb találgatni lehet megítélni nehéz hogy vajon megkopasztott pelikántetem tört olajkorsó drót üveg vagy egyéb roncs ürülék rejtőzik-e a külső egyezésen belül mindenesetre hihette volna a megszemélyesítő képzelet hogy páncélba bújt zarándok mozlimok menetelnek a minaret felé egymáshoz tojásként hasonló mozlimok nem tudható közülük melyik a mufti ha csak az nem határozta meg hogy az egyik szemétvödör állt legfelül a hátul kullogó mufti aligha volt
