Irodalmi Szemle, 1968
1968/3 - Keszeli Ferenc: Versek
Gádor István: Kerámia váza K eszeli Ferenc háromszor nem tudom mit szólnál hozzá ha tudnád hogy lehetnék s nem vagyok meg tudnál-e halni ha tudnád hogy leszek tudnál-e élni ha tudnád hogy meghalok próféta gyepen született álma kimúlt az aszfalton halhatatlansága akár a pára elmosódott a szennyes égen delelő hiába vártam nem jött az út a kutak árnyéka fellobbant az égen hiába égett megmaradt a kék brokát-ruhát öltött a reggel cilinderben jött felém az éj feloldódtam az érthetetlenben akár az árnyék a mélység tetején útközben az isten bal lapockáján volt egy falatnyi állomás tél volt sár volt — éjszaka vaspad kőkockák hegyek és semmi más tél volt sár volt magányos állomás a fiatal bakter elődje bolháktól hemzsegő kabátját adta ránk emlékszel biztosan ez volt az első éjszakánk
