Irodalmi Szemle, 1968
1968/2 - SZERVEZETI ÉLET - Tolvaj Bertalan: A csehszlovákiai magyar ifjúsági irodalomról
A „Kis Építő" (a CSISZ KB lapja) szerkesztősége értekezletre lűvta össze a szlovákiai magyar ifjúsági irodalom képviselőit. A „Kis Építő“ értékelése után az előadó ifjúsági irodalmunkról is beszélt. Előadásának ezt a részét az alábbiakban közöljük. Tolvaj Bertalan A csehszlovákiai magyar ifjúsági irodalomról Négy évvel ezelőtt a gyermekirodalomról tartott első értekezletünkre készülve megkérdeztem ötven kilencedikes tanulót: soroljanak fel néhány csehszlovákiai magyar írót és költőt. A tanulók háromnegyed része meg se mukkant! Akik mégis válaszoltak, a következőket sorolták a csehszlovákiai magyar írók közé: Illyés Gyula, Božena Nem- cová, Szőke József, Alois Jirásek, Ján Kalinčiak, Lovlcsek Béla, Török Elemér, Rácz Olivér, Fábry Zoltán, Duba Gyula, Lackóné Kiss Ibolya, Mács József, Dávid Teréz, Szabó Béla, Ordódy Katalin. Ebből a névsorból hat nevet 2 tanuló írt fel! Csehszlovákiai magyar költőkként a következőket sorolták fel: Veres János, Cselényl László, Rácz Olivér, Kulcsár Tibor, Kónya József, Dénes György, Zala József, Szőke József, Duba Gyula, Bábi Tibor, Simkó Margit, Ozsvald Árpád, Tőzsér Árpád, Csontos Vilmos, Török Elemér. A mulasztás tehát nagy volt. Akkor ezt a következtetést vontam le ebből a kritikus eredményből: Tanterv ide, tanterv oda, az élő Irodalom megismertetésével, a hazai irodalom megszerettetésével, állandó figyelemmel kísérésével jóval nagyobb igyekezettel, ügybuzgalommal és felelősséggel kell foglalkoznia minden irodalmárnak, az irányító szerveknek s a gyermek- és ifjúsági folyóiratoknak is. Az azóta eltelt négy év alatt nagy változás állt be. Megszületett az új kilencedikes irodalomkönyv, amely a hazai magyar irodalmat a csehszlovákiai tankönyvírás történetében először tárgyalja olyan terjedelemben, amilyet az megérdemel. [Sőt, a tantervi követelményeknél többet is nyújt!) A pedagógusoktól függ, mennyire használják ki ezeket a megnövekedett lehetőségeket! Nagy lendületet adott az élő irodalomban való tájékozódásnak az Oj Ifjúságban már második éve megjelenő Látóhatár, amelyben éppen most van soron a mai hazai magyar irodalom. Igen jő szolgálatot tesz az ügynek — ugyancsak az Oj Ifjúság hasábjain — Tóth Elemér azzal az egyelőre egyedülálló kezdeményezéssel, hogy Négyszemközt rovatában rendszeresen megszólaltatja az újkönyves írókat, költőket, közli portréjukat. Jó ez az odafigyelés, ez a kitekintés. Az Oj Ifjúságnak sikerült ezzel a két állandó rovatával kialakítania egy sajátos, az Ifjúság számára megfelelő irodalompropagálási formát. További fontos lépés volt a Versbarátok Körének a megalapítása, amely — minden fogyatékossága ellenére — hathatós segítséget jelenthet és jelent a hazai költőknek érvényesülésükben. Mindezek a megjavult körülmények azt eredményezték, hogy Ifjúságunk — köztük a kilencedikesek — tájékozottsága a mai magyar irodalmat illetően jelenleg összehasonlíthatatlanul jobb a négy évvel ezelőttinél. Néhány hónappal ezelőtt a Pedagógiai Kutató Intézet munkatársa, Tankó László végzett részletes felmérést négy alapiskola kilencedikesei között. Azt kutatta, milyen műveket ismernek a tanulók a következő magyar íróktól-költőktől: Németh László, Fábry Zoltán, Rácz Olivér, Illyés Gyula, Győry Dezső, Bábi Tibor. A felmérés eredménye megnyugtató volt. A vizsgált 150 tanuló közül csak elvétve akadt olyan, aki valamelyik írót megválaszolatlanul hagyta volna. Sőt nagyon szép számban voltak olyanok is, akik a tankönyvben említettnél Is jóval több művet soroltak fel. szervezeti élet
