Irodalmi Szemle, 1968
1968/2 - DISPUTA - Sziklay László: Milan Pišút és a magyar irodalom
201). Ismerteti a cseh Neruda (10,304; 10,323), a szlovák Botto [PochocL című indulója 10,136; 15, 253), VlCek (14,396), Hviezdoslav (10,189—202) vonzódását Petőfihez, Ján PoniCan Ady-, Tóth Árpád- és Morvay Gyula-fordltásait (14,289), a cseh Stanislav Kôstka Neumann verseit a magyar tájról és Petőfiről (14,362) és így tovább. Madách- ról sem feledkezik meg, amikor Kráí: Dráma sweídjának utódairól, illetőleg kortársairól (7,245, 12,114) vagy amikor Hviezdoslav eszmei rokonairól (10,202) szól. Szétvetné a tanulmány kereteit, ha a magyar Irodalommal kapcsolatos észrevételei, megjegyzései számontartásával filológiai teljességre törekednénk. Ezek között az adalékok között számos olyan akad, amelyek ma már közismertek, de vannak, amelyek további kutatásra ösztönözhetnek. Ezek közül hadd említsük meg a magyar és a szlovák népi verselés, különösen a felezős tizenkettős rokonságának kérdését, melyet Pišút már 1938-ban felvetett (1,236), amelyről mi is több ízben szóltunk, de amelyet részletesen még nem dolgozott ki senki. Mind a szlovák, mind a magyar irodalomtörténetírás számára lelkiismeretet ébresztő módon elgondolkodtató, hogy Milan Pišút a csehszlovákiai magyar irodalom egy-két problémájával is foglalkozott. Emlékezzünk két hozzászólására a pozsonyi Magyar Újságnak a két nemzet kultúrkôzeledéšérôl rendezett ankétjához9. A kérdést alaposan akkor vette újra elő, amikor a nemzeti előítéletek felszámolásáról kellett és lehetett írni. Ebből a szempontból Fábry Zoltánról írt portréja fontos írás. Tulajdonképpen kísérő tanulmánynak készült a jelentős szlovákiai magyar gondolkodó válogatott írásainak szlovák nyelven megjelent kötetéhez, melyben nagy megértéssel elemzi Fábry jelentőségét mind a magyar irodalom forradalmi és haladó hagyományai, mind a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatok, mind pedig következetes békeharca szempontjából (14,448—449). Ebben a remekbe szabott rövid portréban a magyar és különösen a kisebbségi magyar irodalom számos olyan problémáját veti fel (így például a kolozsvári Korunkét, 14,451), amelyre a mai szlovák olvasónak is fel kell figyelnie. Pišút hangsúlyozza: a szlovák irodalomtudománynak és kritikának számon kell tartania a csehszlovákiai magyar irodalom demokratikus hagyományait, amelyek ma is útmutatók lehetnek (14,448). Ö maga gyakorlati példát is ad erre: időnként seregszemlét tart a mai csehszlovákiai magyar költői termés felett (például 17,52—54, 927—929). Megértőén bírál, értékeli a fejlődést, ugyanakkor az irodalomtörténész is megszólal belőle: felméri a mai szlovák és szlovákiai magyar költők formakincsének különbségeit, regisztrálja a tényt, hogy az utóbbiak hagyományőrzők, nem újítják fel az avantgard (szürrealista) formákat. Tegyük hozzá: ezzel a szlovák és a magyar líra XX. századi problematikájának egyik igen lényeges kérdését érintette. Azok a magyar vonatkozások, amelyeket Milan Pišút imponáló életművéből itt bemutattunk, nem nagy terjedelműek. De szerintünk igen jelentősek abból a szempontból, hogy a régi, a nemzeti jelenségeket izoláltan vizsgáló irodalomszemléletből fontos átmenetet jelentenek az új, komplex összehasonlító irodalomtörténeti kutatások felé. Példát ad az ifjabb nemzedék számára, amelynek el kell mélyítenie azoknak a kérdéseknek a vizsgálatát, amelyeket ő Is, s nemzedékének néhány más — magyar és szlovák — tagja is felvetett. 9. 1934-ben és 1937-ben. Sajnos, a pesti közkönyvtárakban a Magyar Újság e számait nem tudták megtalálni. Irodalomjegyzék 1. Počiatky básnickej školy Štúrovej, Bratislava, 1938. 2. Maďarská štúdia o Sládkovičovi. Elán, XI. 1941. január 15. 3. Romantický čin v literatúre. Kny, a Tvorba 1942. 9—10. sz.-ból Liptovský Sv. Mikuláš, 1942. 4. Problém literárnej histórie „Stredovýchodnej Európy“. Elán, XIV. 1943. 1. sz. 1—3. 5. Renegát či Európan ? (Maďarská monografia o Štefanovi Launerovi) Tvorba. 6. Maďarská romantika a počiatky Štúrovej školy. Literárnohistorický sborník, V. 1948. 173—178. 7. Básnik Janko Kráľ a jeho Dráma sveta. Martin, 1948. 8. Alexander Petőfi: Apoštol. Slovenské pohľady, 1951. 657—659. 9. Petőfi — básnik ľudu. Kultúrny život, VIII. 1. sz 3.