Irodalmi Szemle, 1967

1967/9 - FIGYELŐ - Egri Viktor: A kisemberek városa (Sólem Aléchem válogatott elbeszélései)

Elfogultságairól és szenvedélyességéről is tárgyszerűen tud írni, a legkényesebb dolgokról is emelkedett tisztasággal. Az Erdélyi Józsefre vonatkozó sorokat hoz­nám példának. Erdélyiről — bár már 28 esztendeje nem olvassa — ma is vallja: nagy versei nem veszítettek ragyogá­sukból, „ma is a feldarabolt és feltá­masztott királylány frissesége sugárzik belőlük". A líra s a kor regényéből kirajzolódó vonzó arcnak csak egyik nemes vonása a méltányosság és a szép fölény, amely- lyel a dolgokról szól. A szabad ember­ről beszél itt minden sor, aki tisztában van a dolgok értékével. Érzékenységét bölcsen féken tartja, szelídségének az erő, szerénységének az öntudat ad hitelt. Független személyiség. Bár alkaténál fogva inkább félszeg és visszahúzódó, mégis erős ember: tud egymaga lenni, s elég bátor a maga útján járni. Mert már 20 esztendősen a divatnak ellent­mondani: az érzelmeket nem kedvelő korban például személyes és érzelmes lenni, s az egyoldalúságok idején min­den hatást, Marxét, Freudét s talán a Krisztusét is — válogatva befogadni. Szép könyv, gazdag könyv A félbe­szakadt nyomozás. Valóságot és költé­szetet idéző. A költészetre talán erősebb hangsúly is esik néhol, mint a valóságra; de ez Vas István ter­mészetéből és költői útjából ért­hető. Goethe művére gondol olykor az olvasó: Vas István előtt a goethe-i példa lebeghetett: valóságnak és költészetnek a Goethe életrajzában megvalósuló egy­sége. Könyve nagy teljesítmény: az élet­írásnak valóban mesterműve. Folytatását Is — bár a szerző nem ígéri nagyon határozottan — kíváncsian várjuk. Czine Mihály A kisemberek városa Sóiem Aléchem válogatott elbeszélései A cári Oroszországban, ukrán és len­gyel földön, a balti tartományokban sok millió ember beszélte a századforduló idején a jiddist, ezt az ótestamentomi héberből, németből, oroszból és lengyel­ből kevert nyelvet. A kivándorlással a nyugati államokba, kivált Észak-Ameriká- ba is átplántálódott a jiddis, amely több volt zsargonnál, hiszen kiterjedt irodal­ma volt, művelői közt olyan világirodal­mi nevekkel, mint Salom Asch és Sólein Aléchem. A nácizmus térhódítása együtt járt a jiddis irodalom hanyatlásával, olvasóinak milliói elpusztultak Majdánek, Treblinka, Birkenau gázkamráiban, és a tömeges fajirtás magával hozta a nagyon emberi hangú, múltba forduló mivolta ellenére is haladó szellemű, egyénien színes iro­dalom sorvadását. Nem volt véletlen, hogy a Béke Világ­tanácsa 1959-ben, születésének századik évfordulója alkalmából, az ünnepeltek közé sorolta ennek az elhaló irodalom­nak egyik legnagyobb prózaíróját, Só­lem Áléchemet. Érdemétől, írói rangjá­tól eltekintve emlékeztető volt a neve; egy elnyomott, tűrő emberfajta nevében beszélt; egyszerű, olykor csaknem együ- gyűnek tetsző kisemberek sorsáról me­sélt utánozhatatlanul egyéni hangon, a- melybe a héber szentkönyvek, kabba lisztikus írások ismerete keveredett Tolsztoj humanizmusával, Gorkij, Koro­lenko realizmusával, Csehov lírai hevü- letű elbeszélő művészetével. Az ukrajnai Perejaszlavlban született Sőlem Aléchem — igazi nevén Sólem Rabinovics —, gyermekkorát Voronkovo városkában élte át, s itt korán megis­merte az emberi nyomort és szenvedést, korán is nyúlt a tollhoz, hogy küzdel­mes ifjúságának élményeit és esemé­nyeit megörökítse. Pályája kezdetén — írja róla Brodszky Erzsébet, műveinek jeles magyar fordítója — egy sereg lel­kes cikkben vallott az író hivatásáról; felháborodással ostorozta a silány, ízlés- és erkölcsrontó bulvárirodalmat, s nép és író szoros összetartozását hirdette. „A népi író, művész, költő... korának hűséges tükre legyen, amelyben az élet sugarai tükröződnek, mint tiszta patak­ban a fényes napsugarak.“ Öröm vagy bánat éri a népet, ihletett írója ossza meg vele, és adjon hangot neki, mert „a nép és az író között erős, örök szö­vetség van; ezért minden író népének szolgája, papja és prófétája is, az igaz­ság és igazságosság bajnoka.. vigasztal­ja bánatában, örül örömeinek, kimondja eszméit, ötleteit, gondolatait, reményeit és vágyait, ezért, mondom, elképzelhe-

Next

/
Thumbnails
Contents