Irodalmi Szemle, 1967
1967/1 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Egy érdekes folyóirat megindulása és azonnali elhalása 1931-ben
Az Üj Munka — melynek egyetlen száma 1931 áprilisában jelent meg — „az egyik legígéretesebb szlovenszkói írástudónak .. .a vibráló tollú, nagystílű publicistának, Szvatkónak... volt dédelgetett s lehetetlen álma.1) A Prágai Magyar Hírlapban szerkesztősködő, de a baloldali írókkal is szoros kapcsolatot tartó Szvatkó már 1927-től olyan magas színvonalú „selejtező és csoportosító“ folyóirat kiadására törekedett, amely a baloldali és jobboldali írók javát közös irodalmi fronttá fogta volna össze. Egy 1929-ben kiadott prospektusa szerint a létesítendő folyóirat „a szlovenszkói magyarság mikrokozmosza akar lenni, szellemi teljesítményeinek, boldogulási vágyainak, erőinek, különleges problémáinak keresztmetszete, aktuális magasabbrendü útmutató a szlovenszkói magyar kultúra selejtezője és csoportosítója.2) Hogy abban a korszakban a Szvatkóéhoz hasonló vállalkozás — a világnézetileg több rétű szellemi koncentráció polgári alapon történő létrehozása — nem volt eleve lehetetlen, arra a magyarországi Szép Szó is például szolgálhat. Az Oj Munka esetében az egyik alapvető nehézséget az okozta, hogy hiányzott az az eszmei erő, amely a lap túlságosan szélesre vont világnézeti skáláját összefogta volna. Amíg a Szép Szó szerkesztőgárdájában és programjában megmutatkozó — s a polgári liberalizmus és a szocializmus pólusai között mozgó — ideológiai ellentéteket a közös antinacionalizmus és antifasizmus sikeresen áthidalta, addig a Szvatkó által elgondolt teljes ideológiai kötetlenségben nem volt s nem lehetett olyan „közös többszörös“, amellyel az egymást kizáró eszmerendszereket egy együttes cél érdekében közös nevezőre lehetett volna hozni. „Az előítéletektől mentes tiszta energia és kifejeződési vágy az a »potenciális séma«, amelyre a lap cselekedetét építeni akarjuk — jelenti ki a megjelent szám programadó cikkében Szvatkó. — Hogy mi lesz ez az út és mi lesz az eszköz? Keresni akarjuk'.... Hol vagyunk attól, hogy primitív élet sorsunkban elfogadjuk az egyik vagy másik európai jelszót; s mit tudjuk mi, merre van az üdvösség útja, a fasizmusban, a bolsevizmusban, a fabianizmusban vagy a nemzeti szocializmusban. Csak annyit tudunk, hogy a régi és meglevő társadalmi formák rosszak és elvetendők. A régit lebontani, az újat keresni kell. A keresés útja az intellektüeleknél a szellemen át vezet. A szellemet akarjuk edzeni és függetlenné tenni. Megtisztítani a salaktól, leverni ellenségeit, hogy gátlásoktól mentesen határozhasson ,"3) Hogy ez a gátlástalanul szabad és független kereső szellemiség a politikai és világnézeti szempontból erősen differenciálódott és polarizálódott kisebbségi társadalomban mennyire talajtalan volt, ezt a lap sorsa: — a hosszú vajúdás utáni azonnali elhalás — ékesen bizonyítja. Szvatkónak és a köréje tömörült Üj Munka Társaságnak az a törekvése, hogy megfelelő bázist teremtsen a folyóirat fenntartásához, nem járt sikerrel. Ilyen jellegű és világnézeti kötetlenségű lap szubvencionálását az adott viszonyok közötlt cisak az államtól lehetett volna kieszközölni, de annak ára az Üj Munka függetlenségével és kisebbségi céltudatosságával összeegyeztethetetlen kormánytámogató aktivizmus lett volna. Azok között a mecénások között, akikre Szvatkó számíthatott, nem akadt olyan egyéniség, akit a szellemi és gazdasági kapacitás és nagystílűség tekintetében a Szép Szó patrónusához, Hatvany Bertalanhoz lehetett volna hasonlítani. (Mellesleg megjegyezve: az „európai jelszavak“ között vacilláló Üj Munka 1. Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra. 241. 1.) 2. A szóban forgó prospektust Balogh Edgár idézi a Hét próba című könyve 123. oldalán. 3. Szvatkó Pál: Morituri te salutant. Oj Munka I. évfolyam 1. sz. egy érdekes folyóirat megindulása és azonnali elhalása 1931-ben Turczel Lajos
