Irodalmi Szemle, 1967
1967/6 - Szász János: Versek
A hal, 12 éves nyugatnémetországi fiú grafikai munkája Szász János (Románia) Két amber fekszik az ágyban. Köztük egy kispárnányi fehérség hava. És ez a negyed négyzetméter bejárhatatlanabb, mint az egész télbe dermedt Szibéria. öregek ballada a balladáról A ballada a tömörített dráma, (így tanultuk). Bicskák vagy eszmék pengevillanása. Sztorik, röviden: körítésül a rímek áriája. Bicskámat elvesztettem, a rímeim kihulltak a zsebemből, maradt a dráma. Mégse féljetek: az ellentétek elviselhetök. Csönd, hallgat a fény a bősz botok fején. Hallgat a hunyó agy — velő a mészködök alatt. Hallgatag, lihegő lila gyíkok az erek. Ropognak — égő hómező — a masingeverek. ballada Bolyairól A semmiből egy új világot teremtek — mondta ő. Hát akkor én, e világból mely félig régi s félig új?! Hát akkor én? a kispárnáról
