Irodalmi Szemle, 1967
1967/3 - DISPUTA - Hocman Gábor: Amerikai szociológus az amerikai osztályokról
Vance Packard amerikai szociológus (szül. 1914) sajátosan fog-ja jöl az amerikai társadalmat és életstílust. Az elmúlt évtizedben megjelent öt könyve mutatja legjobban munkájának irányát. 1956-ban közölt első műve, a Hidden Persuaders világsikert aratott. A szerző a reklám emberekre gyakorolt hatását mutatja be, azokat a kifinomult -pszichológiai módszereket, amelyekkel nemcsak árut, hanem politikai jelszavakat is „eladnak“. Következő könyve, a Pyramid Climbers (1963), az amerikai karrierizmus titkait fedi fel. Elmondja, mi mindent kell az átlagembernek elviselnie, hogy magasabb beosztást, jobb társadalmi helyzetet érhessen el. The Waste Makers (1960) című könyvében az amerikai termelést, a gyártmányok minőségét és a vásárló divatok hatására állandóan változó piacot veszi szemügyre. The Naked Society című, legutóbb megjelent könyvében (1964) azokat az amerikai társadalmi erőket bírálja, amelyek kérdőívek és elektronikus lehallgató berendezések segítségével az amerikai átlagembert megfosztják magánéletétől. A következőkben Packard The Status Seekers (1959) című könyvét ismertetjük az olvasóval. A könyv elsősorban az amerikai osztálytársadalom szerkezetét vizsgálja. Packard persze másképpen magyarázza az osztály fogalmát, mint a marxista társadalomtudomány. Ha nem is minden tekintetben értünk egyet a szerző elgondolásaival, érdekes lesz megismerkednünk Vance Packardnak, az amerikai élet kiváló kutatójának a nézeteivel. amerikai szociológus az amerikai osztályokról „Vajon mi történik majd az osztály- különbségekkel, ha az emberek nagy többsége anyagi jólétben és bőségben fog élni? Miben is nyilvánulnak meg manapság a társadalmi osztálykülönbsé- gek?“ — teszi fel a kérdést Vance Packard The Status Seekers (Rangkeresők) című könyvében. Az ötvenes évek végén több amerikai folyóirat is hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban létrejött egy „valóban osztálynélküli társadalom“, és hogy az amerikai társadalom „egyetlen óriási középosztállyá“ változott. Megfelel-e ez az állítás a valóságnak? Előrebocsátom, hogy Packard a „társadalmi osztály“ fogalmát másképpen értelmezi, mint a mi irodalmunkban szokásos. Körülbelül úgy határozza meg, mint olyan emberek társaságát, akik egyenlő társadalmi pozíciót (status) töltenek be, hasonló pénzügyi lehetőségekkel, célokkal, ízléssel stb. Szerinte talán jobban megközelítjük a valóságot, ha a társadalmat nem mint különálló lépcsőfokokat, hanem mint a társadalom tetőfokára érő, folyamatosan emelkedő utat képzeljük el, amelyen minden e- gyénnek megvan a maga helye. Packard szerint a második világháború óta tíz körülmény hatott az amerikai osztályok szerkezetére. 1. A magántulajdon nagy gyarapodása. Ismeretes az amerikai polgár magas életszínvonala. Az amerikai munkás a- nyagi jólétének növelése azonban még távolról sem jelenti osztályhelyzetének megváltozását. Hocman Gábor