Irodalmi Szemle, 1967
1967/2 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa (Magyarország): Írók, intellektuel-mozgalmak és az antifasiszta egységfront
szolgálatra bevonult magyar fiatalság egy részén észrevehető volt a kommunista propaganda hatása, s összeköttetéseiket továbbra is fenntartották." Az 1932—35-ig terjedő időszak Csehszlovákiában a válság jegyében telt el. A csehszlovákiai magyar értelmiség többnyire tanácstalanul, zavartan vagy visz- szahúzódva nézte a fasizmus fokozódó szervezkedését; a felnövekvő diákifjúság vallási és jobboldali szervezetek szabad vadászterületévé vált. A CSKP az európai kommunista pártok sarában azok közé tartozott, amelyek viszonylag korán felismerték, hogy a fasisztákkal és az őket támogató kormánykörökkel szemben csak a baloldali egységfrontpolitika biztosíthatja a tömegek demokratikus és szociális jogainak védelmét. Már 1933 márciusában javaslattal fordult a kormányban levő szociáldemokrata párt vezetőségéhez közös akciók szervezésére, az antifasiszta összefogás érdekében. A döntő fordulatot azonban a CSKP politikájában is a Kommunista Interna- cionálé VII. kongresszusa, majd a CSKP 1936 áprilisi kongresszusa hozta meg. A csehszlovákiai népfrontpolitika első jelentős magyar sikerét az 1936 áprilisában összehívott Tavaszi Parlament vitaülésén érte el, ahol a jobboldali fasiszta szervezetek képviselőivel szemben sikerült megteremteni az összes többi ifjúsági és kultúrszervezetek egységfrontját egy demokratikus antifasiszta kul- túrprogram alapján. Később e kultúrprogram gyakorlati szervezője, központi és helyi inspirátora a Magyar Fiatalok Szövetsége nevű népfrontos szervezet volt. A CSKP befolyása, illetve vezetése mellett, baloldali írók, művészek bevonásával előadó-körutakat, szeminárium-sorozatokat, s az értelmiség és az ifjúság széles köreit mozgósító kultúrrendezvényeket szervezett a magyarlakta vidékeken. A Magyar Fiatalok Szövetsége kezdeményezésére született új, s a befolyása alá került régi egyesületek, klubok és szövetségek egy olyan szervezeti keretet alkottak, mely a CSKP tagjainak körén túl, elsősorban a középrétegek — értelmiség, kispolgárság, parasztság — és általában az ifjúság felé, messze kiszélesítette a népfrontpolitika hatósugarát. A Tavaszi Parlamentek tanácskozásainak, a csehszlovákiai magyar értelmiség antifasiszta egységfront-törekvéseinek hatása túlnőtt Csehszlovákia határain. Nyomon követhető a magyarországi és romániai magyar szellemi élet azon mozgalmaiban, amelyek 1937 folyamán a Márciusi Front és a Vásárhelyi Találkozó programjaiban jutottak kifejezésre. A Magyar Fiatalok Szövetségének megalakítása mellett, ugyancsak a CSKP vezetőségének kezdeményezésére, 1936 március elején útnak indították az antifasiszta népfrontpolitika legjelentősebb magyar fórumát, a Moravská-Ostraván megjelenő Magyar Nap című napilapot. Ebben az időszakban ez volt az egyetlen magyar nyelvű kommunista napilap, s az összes magyar nyelvű sajtóorgánum közt a legelső, mely határozottan, s három éven át következetesen érvényesítette a népfrontpolitika elveit. A csehszlovákiai magyarság kommunista szempontú tájékoztatása volt elsőrendű feladata, de mivel Magyarországon és Romániában a kommunista párt illegálisan működött, szem előtt tartotta a nemzetközi politika és a népfrontpolitika szempontjából fontos itteni eseményeket is. A romániai magyar népfront-törekvések platt form-előkészítő cikkeit, memorandumait a Magyar Nap közölte elsőnek, s állandóan figyelemmel kísérte a Magyar Dolgozók Szövetségének és a román Ekésfront fasisztaellenes szövetségének eseményeit. — A magyarországi Márciusi Front írói a Magyar Naptól kapták a legtöbb bíztatást, s a Gondolat megszüntetése és a moszkvai Oj Hang létrejötte előtt a magyar kommunista párt egyik vezetője, Révai József itt jelentette meg cikkeit, melyek a magyarországi politikai és szellemi életet elemezték a népfrontpolitika lehetőségeinek szempontjából. A csehszlovákiai baloldali szellemi élet 1933—35-ös válságos korszaka után a CSKP kezdeményezései, melyeket a haladó értelmiséggel való együttműködés érdekében tett, nagy szellemi pezsgést indítottak el a közéletben. A reális szociális és kulturális célkitűzések, az újszerű kultúrmozgalom, az írók és tömegek újfajta kapcsolatának megteremtése — mindez új lehetőségeket nyitott a társadalmi elkötelezettségű irodalom kibontakozásának. A Magyar Nap oldalain a megjelenési lehetőségekben szűkölködő baloldali írók fórumra és széles körű közönségre leltek. Az Üt megszűnte után itt fejlesztette „műfaj“-já antifasisz-
