Irodalmi Szemle, 1966
1966/2 - Dénes György: Gyengeség - Dénes György: A nagy szavakat is megunják - Dénes György: Nem a Föld pusztít - Dénes György: Őszi kérdések
Dénes György gyengeség Légy jó fiú, ha másként nem lehet, kivasalják a lelkedet és összehajtják, ahogy szokás, csak tűrj, csak játszd az ostobát. Rágd a szavakat, s köpjed kénytelen, majd fölemel a hazug értelem. Hódolni tanul, aki gyenge már, csak kóborol, mert haza nem talál. Mórotz László: Boszorkányszél (linó) nem a Föld pusztít Nem a föld pusztít, nem a nap, nem ettől lettél szomjasabb, nem ettől lettél, keserű diófa, sötét gyökerű. Nem a vihar vert rád kemény öklével, s nem a szörnyű fény sorvasztotta meg a lombodat, nem ettől lettél szomjasabb. A benned munkáló, konok értelem, az a gyilkosod, a könyörtelen gondolat sürgeti a halálodat. A szó, mi benned úgy kereng, hogy mélyebb lesz tőle a csend s kietlen, mint a sivatag homokja, ha kihuny a nap. a nagy szavakat is megunják A nagy szavakat is megunják, s ha többé nem lesz már divat, a lelkeken majd átszivárog a visszafojtott áhítat. És újra talány lesz az élet, varázsgúnya, mit ránk szabott az elfelejtett párkák ujja, a hét lakatra zárt titok. S a lélek újra hallgatózik, töpreng, és befelé figyel, tusakodik az éjszakával, fényét keresi szüntelen, s emlékezik, emlékekből építi fel majd azt a házat, ahol mellé ül csendesen a megnyugvás és az alázat. őszi kérdések Őszi csillagok őszi szemmel. Betelsz-e még a szerelemmel? őszi kertekben holt virágok. Hívod-e még az ifjúságot? Tarlott mezőkön őszi álom. Xünődsz-e még a boldogságon? Fázó erdőkön őszi harmat. Hallgat a szíved, egyre hallgat.
