Irodalmi Szemle, 1966
1966/10 - VETÉS - Kmeczko Mihály: Öregek (vers) - Cilling Erzsébet: Idegen állomáson (vers) - Mészáros János: Versek
öregek Kmecko Mihály Méltóságteljesen emelik kezüket akár cérnaszál lábukat a gólyák ha únják az állást Öregek pergő levelek porladó testüket gyökereikkel magukba szívják a virágok és csodás illatokká alakítva föllehelik a csillagok fölé Öregek unokák fatörzs és puha ág Hogyan is állt így egybe e példás rend Cilling Erzsébet Vártál-e idegen állomáson vonatra, fázós őszi éjen át? Pókhálós reklámképek és nyomott levegő és igyekvő mozdonyok hozzák más tájak ízét, dallamát... Mocorgó egerek és emberek, és mint tóparton a gyenge nádszál, úgy ring a csend. Nyögés: kemény a pad, és mégis, reggelre egyedül marad a váró, mindenki elmegy, átszáll. Várok ifjúságom kapujában! s felettem derülőn leng az ég. Remény ringat! Most már jobb lesz minden, és időben elmehetek innen, tán nem késik le ez a nemzedék! Mészáros János élünk esti Prágát Élünk és ez elég ahhoz, hogy ne csodálkozzak semmin Élünk és törékenyek vagyunk Élünk tehát komplikáljuk a világot Élünk. Esti Prágát vegyenek kiabálta egy öreg néni Széttárta a kezét egy lábon állva hadonászott És én hiába vártam hogy felrepül a magasba Nem repült fel mert kevés magot szórtak neki. moziban Moziban jó Ha szünet van Bugyborékolnak a mederből a hangok Világos a terem S az emberek nem szánalmasak A színes fal szünetel. idegen állomáson
