Irodalmi Szemle, 1966

1966/9 - SZERVEZETI ÉLET - Deme László: Megemlékezés Czuczor Gergelyről

háza, amely nem pusztán számba vesz és lajstromoz, hanem alakít, irányít, rögzít; a nyelvi fejlődésnek nemcsak eredménye, hanem elevenen ható tényezője is.

Külön említést érdemel a szótárnak nagy terjedelmű bevezetője. Ezt a tudománytörténet eddig kevéssé méltatta figyelemre; pedig karának alighanem legrészletesebb hangtani és alaktani leírását rejti magában. — És kevesen tudják, hogy a költő — nagy kortársával, Vörösmartyval közösen — nyelvtankönyvet is írt a középiskolák három osztálya számára; s mindhárom kötet több kiadásban is megjelent, azaz hosszabb ideig használatban volt.

De nem volna igaz a felrajzolt kép, ha nem mutatnánk rá Czuczor Gergely pályájának egy tragikus vonására; s arra a tudósi és emberi nagyságra, amellyel a költő ezt elviselte.

Fellépésekor Czuczor úttörő volt a nemzeti tárgyú eposzban, majd később a népies verselésben, s nem utolsósorban a nyelvtudományi munkában, főleg a szótáirírásban. Am mindezekben nagyon hamar fölébe emelkedtek a szerencsésebb pályatársak: az epikában Vörösmarty éveken belül elhomályosította; a népies verselésben a jóval később jelentkező Petőfi és Arany ívelt magasan fölébe; a szótárírásban a munkájukat ügyesen kivonatoló Ballagi Mór vitte el hamarosan előle a nép szerűség pálmáját. Ezért nem értette meg az utókor oly sokáig Czuczor jelentőségét: mert azokkal mérte össze őt — visszamenőleg —, akik őrajta nőttek naggyá, és helyzetüknél fogva nőtték őt túl. Czuczornak egy elmúlt századdal szakítva és szembehelyezkedve kellett új hangot találnia; túlszárnyalóinak már csak az általa megütött hangot finomítani. Ebben érte őt utói az úttörésre vállalkozók örök tragédiája: hogy ereje felőrlődött az előző korszakkal való megküzdésben; s az új kor kiteljesítésének dicsősége már másnak jutott.

S talán nem' véletlen, hanem a költő emberi nagyságának bizonyítéka, hogy ezt a sorsat

tudva is vállalta. Talán erre mutat az, hogy 1844-től, a kimagasló költőutódok felléptétől Czuczor költészete elapad, s maradék ereje szinte kizárólag a nagyszótár munkájára fordul. Talán tudatosan engedte át a költészetben a teret azoknak, akiket maga is érdemesebbnek érzett. — Hogy Ballaginak sietve és be nem vallva elkészített szótárkivonatára, meg Hunfalvy Pál és Szarvas Gábor kemény

— s nem is mindenben igazságos — szótárbírálatára hogyan reagált volna, azt már nem tudhatjuk. Ezeket nem érte meg. Még az utolsó kötetek nyomtatása közben elragadta őt a halál, amely ellen fiatal korában, Komáromban, oly önfeláldozóan küzdött.

Czuczor Gergely a nép fia volt, és egész életében hűségesen az is maradt. A társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, politikai és kulturális felemelkedésükért küzdött egy olyan korban, amelyben ennek a harcnak még nem voltak győztesei, csak legyőzöttjei és becsapottjai. Történelmi igazságszolgáltatás a költő és ember számára, hogy ma valameny- nyien együtt ünnepeljük őt, mert egyre jobban felismerjük, hogy népeinknek egyetlen 1<özös történelmük van: a politikai és társadalmi elnyomás elleni küzdelemnek népek feletti története. Az ő kora ezt még nem ismerte fel. Akkor még sikerült a közös elnyomásnak nemzeteket és nemzetiségeket szembefordítania egymással. De ma már egyre világosabbá válik, hogy a népi és nemzeti fel- emelkedés mindannyiunk számára akkor válhat igazán valósággá, ha a kis népeket a nemzetközi összefogás erősíti és kovácsolja össze egyetlen hatalmas erővé.

Felszabadult és sorsukat már saját kezükben tartó népeink tehát joggal sorolják ma Czuczor Gergelyt is elődeik közé; és méltán állítanak emléket neki, aki több mint százhúsz évvel ezelőtt már a lélek nemességét, az emberséget ismerte el és hirdette egyetlen és legmagasabb rangnak.

1966. szeptember 9