Irodalmi Szemle, 1966

1966/9 - HAGYOMÁNY - Csanda Sándor: Neubauer Pál

Csanda Sándor

Neubauer Pál

A csehiszlovákiai magyar modernista, intellektuális széppróza jeles képviselője, aki 1936-ban (azon a nemzetközi pályázaton, amelyen Földes Jolánnak A halászó macska uccája című regénye díjat nyert) Das fehlende Kapitel (A hiányzó fejezet) című művével több mint 1200 pályamű között elnyerte a legjobb német regény díját. Kétnyelvű író voilt, zenével és filozófiával is sokat foglalkozott. 1891. szeptember 28-án született Vág- újhelyen, iskoláit németül és magyarul végezte, jogi doktorátust szerzett. Hosszabb ideig tartózkodott Berlinben, Bécsben, Párizsban; szellemi fejlődésére nagy hatással volt a német irodalom és filozófia. Huszonhárom éves korában már kétkötetes filozófiai értekezést írt Az erkölcsi értékelméletek történeti és kritikai méltatása címmel. Az első világháború előtt és alatt mint újságíró a Pester Lloyd munkatársa, német nyelven számos cikke és elbeszélése jelenik meg. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után, 1923- ban, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője lesz; cikkei, versei és elbeszélései magyarul és németül jelennek meg. Magyar költőket (Petőfit, Adyt) németre, német írók müveit pedig magyarra fordította, ő közölte magyarul Franz Kafka elbeszéléseit a PMH vasárnapi mellékletében. Levelező barátságban állt Thomas Mannal és Romain Rolland- dal is.

Első verseskötete 1924-ben német nyelven jelent meg Bécsben Wohin? címmel. Utána a berlini Weltbücher-Verlag adta ki németül Mária című regényét. Németül írta Was gets mich an? című regényét is, amely magyarul két kötetben a budapesti Franklin-Társulat kiadásában jelent meg 1935-ben Mi közöm hozzá? címmel. Az új Magyar Irodalmi Lexikonban azt írják, hogy nemzetközi díjnyertes regénye 1943-ban magyarul is megjelent A hiányzó fejezet címmel, ez azonban tévedés, mert kissé átdolgozva A jóslat címmel adta ki 1944-ben Budapesten. 1939-ben Prágából

— a német megszállás elől — Budapestre

menekült, itt adta ki két kötetben Hubay Jenő terjedelmes életrajzi regényét Egy élet szimfóniája címmel (1942). A zsidóüldözés fokozódása idején, 1944 őszétől Takáts Gyula költőnél, a Dunántúlon rejtőzködik, a fel- szabadulás után legyöngülve, gyalogosan indul Pestre, útközben átfázik, és meghal. A balatoni onyódi várhegy keleti lejtőjén van eltemetve. Nagy számú műfordítása hever máig kiadatlanul.

Magyarul is megjelent szépprózai művei lélektani és misztikus témájú alkotások. A jóslat számos részletén észrevehető Franz Kafkának, a modern világirodalom nemrég nálunk is rehabilitált kiváló prágai írójának hatása, akiről Neubauer, Takáts Gyula visz- szaemlékezése szerint, a második világháború végén tanulmányt is írt. A csehszlovákiai magyar folyóiratokban kiadott elbeszéléseiben álmaival, lelki jelenségekkel, misztikus problémákkal foglalkozik. Fő művére, a későbbi A jóslatra emlékeztet a Magyar Figyelőben (III. évfolyam 1. sz.) közölt Krisztus arca című elbeszélés. Egy német festőművész szentképet fest egy gazdag angol hölgynek, s Krisztus-modellként egy szegény fiatalembert alkalmaz. A fiatalember a mű alkotása közben transzba esik, Krisztusnak képzeli magát, majd Londonba szökik a gazdag angol hölggyel, s ott szexuális (húsban egyesülő) szektát alapít. A rendőrség a szektát leleplezi, a fiatalember meggyilkolja az angol hölgyet, a festő pedig úgy véli, hogy Krisztus-képével ő vitte rossz útra a fiatalembert.

Ez az elbeszélés is a titokzatosság, a csodák világával foglalkozik, s megvan benne A jóslatnak az a sajátossága is, hogy a misztikumot zsurnalisztikával vegyíti: a német festő egy konkréten idézett angol újsághírből értesül a gazdag hölgy és a szegény fiatalember alapította különös szektáról. (Később Neubauer ezeket a fiktív újsághíreket szépprózájában úgy teszi még valósze- rűbbé, hogy fotókópiaszerűen, kiszakított újhagyomány