Irodalmi Szemle, 1966

1966/9 - MAI FRANCIA KÖLTŐK - René Char: A kecskefejő szájából - René Char: A kosárfonó párja - Saint John Perse: Dél, vadjai, éhezései

1939 a kecskefejő szájából Gyerekek, a tengeri búza erdőbe süllyedt napot olajbogyóval telepötyögetők, búza-lázadása gyerekek, elfordul tőletek az idegen, mártír-véretektől, ettől a tiszta víztől fordul el, citrom-szemű gyerekek, a só énekét fületekben őrizők, mit tegyünk, hogy barátságtok el ne kápráztasson? A levegőég, pely- hét susogtátok, az Asszony, akinek vágyát elárultátok, a villám fagyasztott meg benneteket. Bűnhődjenek! Bűnhődjenek! Szerettelek. Szerettem vihar-hasította forrás-arcodat és csókom bekerítő övezeted titkos betűjét. Néhányan egészen kerek képzeletre bízzák magu­kat. Én beérem járás-menéssel. A reménytelenségből kis kosarat hoztam, szerelmem, olyan kicsit, hogy fonhatták volna fűzvesszőből is. Világot átfogó látomások, elviharzott és eljövendő nemzedékek párbeszéde, elemek és emberek találkozása csendül föl költészetében. Nem magyaráz, nem mesél, hanem fölbont, láthatóvá tesz, a csukott világ szirmait nyito- gatja. Nobel-dijas. Alexis Saint Léger Léger 1887-ben született Guadelouppe szigetén. 1914-től francia diplomataként működött, s ez késztette az írói álnév fölvételire (1922-ben). Első írását 1909-ben közölték. Magyarul több jelentős verse megjelent. Dél, vadjai, éhezései, és tetőfokán a Tengeri Év Vizek Asztalán ... — Miféle fekete és vérző lányok futnak a partvidék kemény homokján, elmosódás mentén? Dél, népe, erős törvényei... Égen-hatalmasabb madár kémleli javainak határán az árnyékától elszabadult embert. De homlokunk aranyozott. És bíborszín ék-tartóink legyőzték megint az éjszakát. így hát, világrész híján, a vértezett lovagok félszigetet kerülnek meg parti sziklák szélén. — Dél, vaskohói, szigorú rendje ... Kéklő tajtékkal tárulkoznak távolban a szárnyas hegyfokok. Só-fényű villogó templomok. Kvarc-kristályban ébrednek az istenek. És az őr, ott fönn, agyag-sárga földjei, mészkövei között, vastülkén vörös delet fúj. Dél, villáma, hiedelmei; Dél, vadjai a fórumon, és rétisas kiáltása kihalt kikötők felett! ... — Mi, akik egy napon talán meghalunk, hirdessük az embert e perc fókuszában örökéletünek. Elefántcsont székére föláll a hatalombitorló. A szerető lemossa magáról éjszakáit. És az aranyálarcos ember, letépi aranyát a Tenger tiszteletére. Saint John Per se dél, vadjai, éhezései Fordította Papp Tibor a kosárfonó párja

Next

/
Thumbnails
Contents