Irodalmi Szemle, 1966

1966/6 - DISPUTA - Almási Kardos István: Az értelmiségi pályák iránti érdeklődés trendjének néhány hazai magyar vonatkozású kérdése

7. Lényegében megváltozott az értelmiség politikai-ideológiai profilja. S még a „sajátos pszichológiáját“, „érzékenységét“, „minden változásra ideges reagálását“ hangsúlyozó vélemények7 sem tagadhatják: mai értelmiségünk már nemcsak egyszerűen vállalja a rábízott társadalmi feladatokat, hanem maga is igyekszik kutatni, megjelölni s tudományosan megokolni a társadalmi teendőket.

Az értelmiség társadalmi szerepében bekövetkezett változásokat összegezve megállapítható: a kommunista társadalom megvalósításában alapvetően fontos, senki más által nem teljesíthető feladatok hárulnak az intelligenciára. Nem véletlen, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága egyre gyakrabban és felelősségteljesebben foglalkozik az értelmiség szerepkörével és képzésével. S az sem véletlen, hogy más szocialista országokban is központi témává válik az intelligencia problematikája. Ezért jogos és időszerű kérdés: a csehszlovákiai magyar nemzetiségi csoport értelmisége mennyiben tud ma és mennyiben tud majd holnap és holnapután bekapcsolódni a hazánk értelmiségére háruló feladatok vállalásába és végzésébe?

A kérdés megválaszolására e cikkben nem vállalkozom. Csupán adalékként kívánom közölni az 1964—1985-ös tanév magyar tannyelvű szak- és általános középiskoláiban érettségizett tanulók felsőfokú oktatási intézményekben való továbbtanulására, vagyis az értelmiségi pályák iránti érdeklődésére vonatkozó felmérésünk adatait.

Az érettségi pályák iránti érdeklődést tükrözni hivatott vizsgálatunk teljes mintával készült,vagyis valamennyi magyar tannyelvű általános középiskolánk és érettségi záróvizsgával végződő szakiskolánk tanulóira vonatkozott. Eltekintettünk azoktól a szakiskoláktól, amelyek felnőtt dolgozók továbbképzését szolgálják, s szakérettségit nyújtanak. A vizsgálat statisztikai módszerrel készült az 1965. november 15.—1966. április 15. közötti időben.

Felmérésünk az iskolák tanulóinak számára, osztályainak számára, az 1964/1965-ös tanév végzett tanulóinak számára, a tanulmányi eredményekre, a felsőfokú tanintézetekbe jelentkezők számára, illetve a felvételt nyert tanulók megoszlására vonatkozott. Vizsgálatunk eredményét a következő táblázatok tükrözik:

általános középiskolák

tanulók száma 1964/65., 1965/66. tanévekben

osztályok száma az I. 0. II. 0. III. 0.

1964/65-ös tanévben esti tagozaton:

I. 0. II. 0. III. 0.

1. Komárom

316

323

3

4

3

2. Tornaija

149

158

2

1

1

1

3. Dunaszerdahely

206

219

2

2

1

1 1

4. Bratislava

132

149

2

2

1

5. Szene

205

217

2

3

2

6. Nagykapos

124

122

2

1

1

7. Érsekújvár

200

202

2

2

2

8. Királyhelmec

196

197

2

2

2

9. Párkány

213

198

2

2

2

10. Kassa

129

141

2

1

1

11. Léva

83

81

1

1

1

12. Rozsnyó

95

91

1

1

1

13. Zselíz

158

178

2

2

2

14. Nagymegyer

226

226

2

2

2

1—1

15. Ögyalla

110

129

1

1

1

16. Rimaszombat

115

116

1

1

1

17. Szepsi

126

117

1

1

1

1

18. Ipolyság

203

214

2

2

2

19. Galánta

282

278

3

3

2

20. Fülek

231

239

2

2

2

21. Somorja

270

270

3

3

3

22. Nyitra

74

92

1

1

—

együtt:

3843

3957

41

40

34

12 3