Irodalmi Szemle, 1966

1966/1 - HAGYOMÁNY - Mártonvölgyi László: Ányos Pál szlovákiai vonatkozásai

„Itt lakom Nyitrának csendes szigetjeit, Hideg kőszikláit, magános erdeit.

Édes emlékezet rég boldogságokról,

Idők homályába temetett napokról.

Ezzel mulatom át csöndes éjjelimet, Remetekunyhómat, hűvös völgyeimet.

Távol a világnak mostani zajától,

Néha forrás mellett, néha érnyékokban, Fújom furulyámat tavaszi napokban."

Ányos, mint Császár Elemér írja, nem volt az a sovány, beesett szemű, beteges külsejű ember, amilyennek fájdalmas versei szerint elképzelhetnők. Ellenkezőleg, mint Bacsányi szavaiból tudjuk, jól megtermett fiatalember volt, szabályos hosszúkás arccal, görög met- szésű orral. Magas homlokát szőke haja árnyékolta, hasonló színű szakáll köritette állát is.

Mittuch József könyve érdekes adatokat tartalmaz Ányosnak Chloéval való elefánti levelezésével kapcsolatban. A közvetlen levelezést a prior nem engedélyezte, ezért kellett a leveleket kicsempészni, illetve a válaszokat becsempészni. Mittuch idézi erre vonatkozólag Ányosnak 1782. március 2-án kelt levelét,

melyben így írt: ......mely leveledet Bartakov

its neve alatt küldetted, oly későn vettem, mintha Párizsból írtad volna. Ne kételkedj te annak az úrnak emberségében, tsak magad légy szorglamatosabb a levelezésben. Második 'eveledről, melyet igenesen hozzám utasítottál, semmit sem tudok, harmadikat Koptsányi böcsületesen kezembe adta.“ Ányos ezt a levelet öccséhez írta, bizonyára az ő révén állt összeköttetésben Chloéval. Valószínűleg a prior keze volt abban, hogy a közvetlenül feladott második levél nem érkezett meg, a csempészett leveleket ellenben rendben kézhez kapta. Mittuch is azt állítja, hogy öccse: Ignác útján levelezett Ányos Chloéval, s erre vonatkozólag Ányosnak egy — Ignác öccséhez írt — másik levelét is idézi: „... talán nem vetted levelemet? Ó, ez már irtóztató volna! Ha jól emlékszem, tsaknem fél árkust beírtam a barátságnak titkaival. Ott tudósítottalak, mely módon írhatol nekem bátran, hogy egyenesen kezembe jöhet leveled. Add tudtomra, kérlek, és segíts ki kétségemből, mert ha azon levelem elveszett, félnék. Általadtad-e a rád bízott titkot atyánkfiának? Nem kételkedem, hogy ezt megtselekedted, ha szeretsz. Ez alkalmatosság által küldj egy szép kontz papirost leveledben, mert ebből is kifogyott, pedig tudod, miként vagyok pénz állapottyában. Vagy on-e már valahonnan reménység?“ Helyesen következtet az ugyancsak pap író Mittuch:

a titok üzenet volt Chloénak, ezért aggódott a levél miatt Ányos elefánti magányában. Mittuch azzal is megerősíti állítását, hogy Ányos a levélben név szerint felsorolja összes atyafiát, jó barátait is, csak ezt az egyet nem említette név szerint.

Nem sok az, amit Ányos elefánti évéről tudunk, arról azonban van adatunk, hogy amint csak módjában állt, megszökött a kolostor rideg falai közül. Szívesen tartózkodott Bar- takovits Ferenc szalakuszi birtokos házában, hiszen ez volt az egyik jó barátja, akinek segítségével levelezett. Bartakovits mostoha lányai, a Hidvéghy-kisasszonyok is igyekeztek a bánatos poéta kedvében járni. A rend tagjai is tehetségesnek ismerték, s a retorikában jártas fiatal pálos arra is megbízást kapott, hogy tartson szentbeszédet a szomszédos Nyitrán. István napján, 1782-ben a nyitrai vártemplomban a halovány hold költője tartotta meg a szentbeszédet. Ugyanebben az évben áthelyezték a székesfehérvári gimnáziumba. Huszonnyolc éves korában halt meg; porladó testét egyszerű felirat jelzi a veszprémi pálos kripta falán: „Hic est depositus in pace Paulus Ányos“.

Szerb Antal szerint Ányos lírája csupa siralom, sóhajtozás a halvány hold alatt. A Bóka—Pándi-féle irodalomtörténet azonban rámutat a kesergő szentimentalizmus okára is: ezt felvilágosult világnézetének, szabad életre, szabad erkölcsre vágyó emberségének a szerzetesi élet szabályaival s ridegségével való összeütközése váltotta ki. A gyarmatosítás ellen mély megrendüléssel és a felvilágosult ember humanizmusával emeli fel szavát Bar- csaynak írt 1752-i epistolájában:

„Ember vagy, és ezért érdekel Ínsége, Ládd, mint ádázkodik népek fenesége.

Ezt okozta arany hűvös fényessége, Gazdagság bálványa, haszon dühössége, Kikkel a fösvénység szomjú birtokáról Prédálni megy egész földgolyóbisáról,

S leoldván tajtékos jármait rúdjáról, Embernyakra veti barmoknak nyakáról."

Ányosnak ez a megrendülése is közrejátszott szentimentalizmusa kiváltásában. Motívumaival (nemesi történetszemlélet, öltözék, nyelv), lírai formáival (a lírai vízió, az érzékenység kultusza, a természeti képek és a halál, a múlandóság érzése), egy-egy nagy és aktuális témájával ő a nemzeti ellenállás kezdetének legnagybb költője, Batsányi költészetének méltó előkészítője. Bessenyey és Batsányi között ő alkot hidat politikai költészetünk történetében. Feltétlenül helyet érdemel haladó hagyományaink közt.