Irodalmi Szemle, 1966

1966/2 - HAGYOMÁNY - Szalatnai Rezső: Mécs László lírája

sem változtat a költő szerepén. A költői szó nem vész el semmiféle külső körülmények között. Mécs Lászlót újra kézbe kell vennünk. Válogatással megtaláljuk benne az igazi költőt. Jómagam is csak erre akartam itt rámutatni, élő hagyományaink közé iktatni őt is, minthogy elbírja a válogatást és a kritikát. Ami él a Mécs-lírában, nem pusztulhat el a szocializmus korszakában! Élő, lüktető

értékek megtartói és áramfejlesztői vagyunk. Mécs László egykor költőkirály volt, eltévedt hangjának koncerthatásai között. Ma nincsenek költőkirályok a magyaroknál, de a jó költő megbecsülése a jó olvasók feladata. S a szívekben igény és vágy forrósodik minden jó vers után, minden igaz és tiszta költői és emberi magatartásért. Akit egykor túlbecsültek, ma megbecsülhetik.

Mórotz László: Illusztráció József Attila „Medáliák" c. verséhez