Irodalmi Szemle, 1965

1965/4 - HAGYOMÁNY - Jarka Pašiaková: Az ismeretlen Radnóti Miklóssal

Jarka Pašiaková

Nemcsak az embereknek, de a képeknek, könyveknek, sőt az újságoknak is megvan a maguk sorsa. És amilyen izgató egy sok éve nem látott, szemünk elől vesztett baráttal találkozni, épp olyan izgalmas egy régi ismeretlen vagy csak egyesek emlékezetében élő dokumentumba bepillantani. Ilyen érzések töltöttek el, amikor a közelmúltban az első pillantásra grafikailag sem valami atraktív, a la- konikus „1928“ elnevezést viselő folyóiratban lapozgattam.

Elsősorban hadd térjek ki röviden néhány technikai adatra. Szeptemberben a dr. Németh Mária vezetése alatt álló budapesti Széchenyi Könyvtár újságíróosztálya megvásárolta Ti- szay Andortól az ,,1928“ két számát. Tiszay Andor a két világháború között újságíróként működött és többek között az „Üj Magazin“ szerkesztője volt, ahová álnéven József Attila is írt. Az „1928“ két száma újságírói és szerkesztői idejében került a birtokába, és tudomása szerint a lapnak neim is jelent meg •több száma, csak egy októberi és egy decemberi, mindkettő egyformán huszonnégy oldal terjedelemben. Eredeti magyar írásokon kívül az „1928“ külföldi modern írók műveiből is hozott fordításokat, ezenkívül könyv, film, színház és képzőművészeti recenziókat közölt.

Mielőtt még az „1928“ című folyóirat ismertetéséhez hozzákezdenék, szeretnék köszönetét mondani dr. Németh Máriának és Kemény G.- naik azért a szívélyességért, hogy lehetővé tették az eddig még nem ismertetett dokumentumok áttanulmányozását, amelyek nemcsak a magyar irodalomtörténet szempontjából, de a csehszlovák magyar kultúrkapcsola- tok szempontjából is jelentőséggel bírnak.

Az „1928“ című folyóirat először 1928 októberében jelent meg Budapesten. Főszerkesztő: Reinhold Alfred, szerkesztők: Glatter Miklós (Radnóti Miklós) és Wagner György. Felelős szerkesztő és kiadó Neubauer Frigyes. A szerkesztőség Budapest VI. kerület. Lehel utca le III. emelet 18. szám alatt működött. Az ©lisö számban az olvasók számára az a felhívás olvasható, hogy az „1928“ évente tízszer jelenik meg, egy szám ára egy pengő, féléves előfizetési díj (vagyis öt szám ára) 4,50, évi előfizetési díja 8 pengő.

Ügy vélem, hitelt érdemlő Tiszay Andor állítása, hogy cisupán két szám jelent meg. A Horthy-rendszer alatt ugyanis Magyarországon valamennyi lapnak évente legalább tízszer

kellett megjelennie, és ez a rendelkezés a legikonzekvensebben éppen a haladó lapokat sújtotta. Kevesebb megjelenés esetében a Horthy-sajtócenzúra a lapokat automatikusan betiltotta. Ha tudatosítjuk, hogy éppen a haladó lapok voltak rászorulva a mecénásokra, vagy legtöbb esetben csupán saját erejükre támaszkodhattak, amire persze mindig a szerkesztők fizettek rá (gondoljunk csak itt olyan lapokra mint az Apolló, Szép Szó), könnyen megértjük, milyen raffinált rendelkezés volt ez, és egyúttal az is magyarázatot nyer, miért jelentették be már az első számban az összes folyóiratok az egész évi előfizetés díját a hu- szas-harmincas években. Sajnos, leggyakrabban ezek a haladó újságok még egy évig sem tudták tartani magukat. De ha csak úgy hozzávetőleg számba vesszük az akikori avantgard lapok számát, a Magyarországon megjelenőket, a bécsi, moszkvai és párizsi emigrációs újságokat, ennek a mintegy huszonöt újságnak akár pillanatnyi létezését is magasra kell értékelni.

Ilyen meteor lapok voltak az újságírás egén a Fundamentum, 100%, Horizont, IS, 365, Diogenes, Ék, Akasztott ember, 2X2, és ezek közé tartozott nemcsak fennállásának rövidségénél fogva Radnóti (Glatter) már említett újságja, az „1928“ is. Ez is avantgard folyóirat és egyértelműen haladó újság volt, amely azonban, amennyire a két fennmaradó példányból meg lehet ítélni, ellentétben más avantgard lapokkal, elsősorban a kortársi irodalomra, irodalom- és színházkritikákra, szociológiai tanulmányokra, politikai glosszákra fektette a fősúlyt, és csak kevés helyet szentelt a korabeli képzőművészetnek.

Az „1928“ összesen öt Glatter Miklós (Radnóti) verset közöl. Az októberi számban három vers jelenik meg „Három vers“ — összefoglaló címmel. Az egyes versek címe: Nyár van, Tájkép C. Neumann et Söhne. Ezek közül a versek közül a Nyár van című, úgy gondolom, csak ebben a lapban jelent meg. És nem szerepel a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó 1963-ban megjelentetett Radnóti Miklós összes versei és műfordításai között. Ezért idézzük itt teljes terjedelmében és felhívjuk a figyelmet a Radnóti Miklós összes versei és műfordításai 99—100. oldalon 1933- mal keltezett Nyári vasárnap, Nap himnusz alcímű versére összehasonlítás céljából.

„1928“ októberi száma, 10. oldal:

Az ismeretlen Radnóti Miklóssal