Irodalmi Szemle, 1965

1965/10

keramikus-művésznő kimagasló tagja annak a szlovák képzőművész-nemzedéknek amely a gazdasági és társadalmi krízisekkel teii húszas esztendők szellemi kohójában ért meg, majd a harmincas évek avantgardista törekvéseiben kovácsolódott egyénivé. Nagy célkitűzésekkel induló pályáját csakhamar derékba törte a második világháború E nemzedék legjavát az emberi magatartás erkölcsi parancsa ekkor az ellenállási mozgalomba majd a felkelők soraiba vezette, a felszabadulás után pedig rárótta azt a feladatot hogy megvesse az új szlovák kéozőművészeti élet alakjait, s megszabja fejlődésének modern irányvonalát. Dag- mar Rosülková-Kabiková és művésznemzedsks ezért csak nehezen viselte el az ötvenes evek elejének dogmatikus műyészetszsmléletét, s művészetének tartalmi és fornmi regiszterét teljes gazdagságában voltaképpen csak a 20. kongresszus után bontotta ki Rosűlková műtermében azóta szinte szakadatlan folya mban születnek egyre jelentcs~bb eayre újszerűbb alkotásai, amelyekkel k'állításainkon többnyire pályadíjakat nyer, külföldön pedig nemzetközi elismerést szerez az új szlovák művészi kerámiának. Alkotómunkája jelentőségének elismeréseként a csehszlovák kormány 1964 márciusában Dagmar Rosúlkovát az „érdemes művész“ címmel tüntette ki.

Folyóiratunk mai száma szemelvényeket közöl Dagmar Rosűlková újabb műveiből, amelyek az idén nyáron a prágai Laterna Magika kísérleti szinház csarnokában rendezett kiállításán komoly feltűnést keltettek, s amelyeken át nemcsak egy kiváló szlovák művészegyéniség gondolat- és érzésvilágának, technikai tudásának és alkotóerejének jellegével ismerteti meg az olvasót, hanem szemléletes képet | ad a mai szlovák kerámiaművészet rangjának \ mértékfokáról is. Kétségkívül Dagmar Rosúl- ková érdeme, hogy az új szlovák kerámia ezt Í a mértékfokot aránylag gyorsan elérte. Ő I szabadította meg ugyanis e művészeti ágat * a népi kerámia formai béklyóitól, és korsze- . rűvé * fejlesztette anélkül, hogy a hagyomány H erkölcsi értékeit elvetette volna Sőt éppen H azokb'l meríti műveinek mesterségbeli tisztáit ságát és rendjét, s azokra é üti kifejezésének tartalmi és érzelmi feszültségét is. Alkot ó- || mlyEmiatét ezért az agyag logikája s a korong ü szabálj/ai törvényszerűen szab ák meg, do

Í ugyanakkor olyan szabadságot is biztosítanak a számára, amelyet c'sak az igazi szobrászmunka érhet el. (T.)

Dagmar Rosúlková-Kubiková