Irodalmi Szemle, 1965
1965/8 - FIGYELŐ - Vitalij Szjomin: Heten egy házban
Amikor összeházasodtunk Irkával, tudtam, hogy kezdetben nem tetszettem Muljának. Nem tudtam tetőt javítani, kerítést csinálni... Rosszul kerestem, és nem igyekeztem kezembe venni a ház irányítását. Közömbös voltam. Egyszer, amikor Múlja elhívta a szomszéd ácsot, hogy csinálja meg az ajtót, hallottam, amint mondja: „Nincs férfi a házban“. 6. Múlja alakoskodott. Nincs az a férfi, akivel megosztaná hatalmát, gondjait a házban. Reggel ötkor nyikordul szobájában az ajtó, aztán sietős lábdobogás hallatszik. Múlja rekedt hangon, hallhatóan suttogva értekezik a süket nagymamával: — Hol a gyufa? — Mi? — A gyufa hol van? — Ja ... a kabátom zsebében. — Az ördög dugaszolta be a füled? Megint lépések a szekrénytől a kemencéig, a kemencétől az asztalig. Irka mellettem fekszik behunyt szemmel, de ő sem alszik, akárcsak én. Esti iskolában tanít. Este hatkor-hétkor kezdődik a munkaideje. Féltizenkettő tájban várom a bőrdíszműárugyár közelében. A gyár mellett van az iskola. Múlja hat-hét óta tájban tér vissza. A gyárban az első műszak háromkor ér véget, de Múlja rohan a piacra, az üzletekbe, sort áll daráért vagy fagyasztott halért. Megjön, ledobja a bevásárlótáskát, leül az asztal mellé. — Pfű, kifárad az ember. Alka nem jött? — Nem. — Ma az eső is szemergett, a fiúcskának nincs köpenye. Irka, nem mégy a városba? — Nem. Munkába kell mennem. — Megyek, elviszem a köpenyt. — Inkább egyél, Múlja. A fiú egészséges, majd maga eljön érte. — Megyek, nincs nyugalmam. 7. Mi most építkezünk. Irka aléltan, álmosan, nehézkesen járkál. Elkísérem őt a villamoson, hátammal tartóztatom fel a tolakodó tömeget, hogy össze ne nyomják. Szenvedélyesen kiveszem részem a piszkos munkából: válaszfalakat török, ablaknyílásokat vágok. Manya anyó és férje akkurátosan építkeztek ... .. . Nehéz volt a mész. Amikor felemeltem a vödröt, fogantyúja a tenyerembe vágott. — Add ide, majd én viszem. Megszakad a szived, pedig még élned kell, hogy felneveld a gyereket. Ostobák, akik korán elhalnak. Nagy kedvem van letenni a vödröket, egy kicsit megpihenni. Aztán Múlja szavai is izgatnak. Ma reggel Múlja megint rákezdte: „Nincs a házban férfi.“ Akaratlanul kibuggyan belőlem: — A maga férje is ostoba? — Hát persze — mondja Múlja. — Mások is ott voltak vele, életben maradtak, ő meg elesett. Hencegett — semmitől sem fél — mégis elesett. Itthagyta a két gyerekét. Múlja a bajtársaktól tudja, hogyan halt meg Nyikolaj. Vannak még néhányan, akik halála előtt néhány perccel vele voltak. Él az is* aki őt eltemette. Nyikolaj bajtársainak elbeszélésében azonban van valami homályos, ami nem hagyja nyugton Mulját. Nem akarja elhinni, hogy Nyikolaj elégett. Vasutas volt. Negyvennégyben bombázáskor nem hagyta el a mozdonyt, bár megtehette volna. A vonat egy front melletti állomáson rakodott. A többiek szétfutottak, és épen maradtak, de Nyikolaj odaveszett. 8. Vaszja bácsi, a szomszédunk nemrégen építkezett. A háború után északon sofőrösködött, házra takarékoskodott. Mindent maga csinált, csak a legfinomabb munkákat végeztette szakemberekkel. Felépítette a házat, és megbetegedett. Az orvosok gyomorfekélyt állapítottak meg. Vaszja bácsi tekintete fáradt és sárgás. Már megszokta a betegséget, szívesen hall és beszél róla. Muljának nagyon tetszik. Dühös a feleségére: „A mafla, nem tud vigyázni ilyen férfira!“ Vaszja bácsi éppen olyan lassan dolgozik, mint beszél. A keze valóban nagyon erős. Ilyen kézzel bizony át lehet dobni a kerítésen a hetvenkedő részeg szomszédot. De a szíve gyenge. Ezt észrevettem, amikor segített nekünk homokkövet szállítani. Régi házunkban nagyon kiismeri magát, akár csak a sajátjában. Ha munka közben elfogy a deszka, hazasétál, és hoz a magáéból. — Majd elszámolunk. Muljával órák hosszat beszélgetnek a házról, falairól, meg arról, hogy már ideje kicserélni a mohától egészen megzöldült pala háztetőt. Mindketten felélénkülnek, amikor a házról és építőiről beszélnek. Ilyenkor diadalmasan ragyog Múlja sötét, szigorú szeme. 9. Vaszja bácsi pontosan, időre befejezte munkáját. A kőművesek, akiket Múlja felfogadott, három nap alatt felhúzták a hozzáépítés falait.
