Irodalmi Szemle, 1965

1965/7 - MŰFORDÍTÓINK MŰHELYÉBŐL - Kardos István: Tanítóságunk élet- és műveltségi színvonala egy felmérés tükrében

Az általunk megjelölt kategóriáknak („mit szeret a következő műveletek közül?“) ilyen sorrend alakult ki: 1. kirándulás (104 pont), 2. növényápolás (68 pont), 3. strandolás (67 pont), 4. futtbalmérkőzések látogatása (65 pont),

5. keresztrejtvényfejtés (63 pont), 6. kötés (51 pont), 7. horgolás (38 pont),

8. kerékpározás (21 pont), 9. festés (18 pont), 10. vadászat (16 pont), 11. barkácsolás (15 pont), 12. különféle gyűjtemények rendezése (14 pont), 13. horgászat (11 pont), 14. méhészikedés (11 pont), 15. autószerelés (10 pont), 16. rádiószerelés (8 pont).

Néhány kérdésünk a családok benső viszonyait érintette. Három tanító (férfiak) kivételével valamennyien jól érzik magukat családjuk környezetében. Huszonhét családban (a családosok 34 %-a) gyakori a veszekedés. A családok harmóniáját megbontó tényezőkben a következő a sorrend: 1. fáradtság, elfoglaltság, túlterheltség, 2. esti gyűlések, kimaradozások, 3. pénzhiány, 4. nézet- eltérések a gyerek nevelésére vonatkozóan, 5. iszákosság.

37 tanító alkalomadtán saját gyermekét is megveri. Harmincan (24 %) szeretnek kártyázni, negyvenen szeretik az italt, 16 tanítónak van olyan haragosa, akivel egyáltalában nem is beszél.

A vizsgált személyek 77 %-ának (96) egészségi állapota kifogástalan. 24 tanító gyakori fejfájásra, 6 pedig gyakori gyomorfájdalmakra panaszkodik. Valamennyien rendszeres egészségi vizsgálatban részesülnek. Hatan állandóan betegek, de munkaképesek, tizennégyen időnként betegek, s ilyenkor is munkaképesek, heten időnként betegek, ilyenkor munkaképtelenek. Az elmúlt tíz esztendőben 5 tanítón végeztek komolyabb műtéti beavatkozást. Leginkább tanítóink idegrendszerének állapota kifogásolható, kérdésünkre adott válaszaik szerint 60 tanító (49 %) „ideges természetű“. Itt jegyezzük meg, hogy a tanítók több mint 70 %-a „verekedik az osztályban“. Az 1963—1964-es iskolai évben csak 38 tanító mulasztott munkanapot egészségi ok miatt (együtt 628 órát).

Az egészségről való gondoskodásban sok kifogásolnivaló van. A tanítóknak csak 16,1 %-a sportol rendszeresen, s csak 14 tanító tornázik reggel, ezek közül is öten orvosi utasításra. 15 tanító semmilyen fizikai jellegű munkát nem végez szabad idejében. A pedagógusok 31 %-a dohányzik, a naponta 15 cigarettánál többet fogyasztók száma 22. Minden ötödik tanító rendszeresen fogyaszt feketekávét. Az alvásra vonatkozó adatok azt bizonyítják, hogy a tanítók felének napi alvási ideje nem éri el a 8 órát. A vizsgált személyek 26 %-a nyugtalanul alszik, 25 személynek nem nyújt teljes pihenést az alvás.

Mindebből arra is következtethetünk, hogy az egészséges életmódra való nevelésben jócskán van pótolnivalónk az élet minden területén, — a pedagógiai fakultásokon is.

Tanítóink általános ismereteinek színvonalára 37 kérdésünk vonatkozott. A nyert anyagnak a legfontosabb, illetve legjellemzőbb részét közöljük ebben a munkában.

Számos adatból megállapíthatjuk, hogy a pedagógusok technikai műveltsége állandóan növekszik. A tanítók 25 %-ának van gépkocsira vagy motorkerékpárra szóló hajtási engedélye. A filmvetítő gép kezeléséhez 73 (59 %), fényképezéshez 82 (66 %), a film- és képelőhívás technikájához 39 (34 %), az elemi villamossági hibák (biztosíték, érintkezési hibák, stb.) megjavításához 85 (69 %) tanító ért. Már a jelenlegi műszaki ismeretek is jó alapul szolgálhatnak a modern oktatási eszközök használatában.

Az elsősegélynyújtás szabályait 99 tanító (79 %) különféle tanfolyamokon tanulta. Ismereteik azonban gyakran nagyon felületesek, konkrét kérdésekre (pl. melyek a hasüregi vérzés jelei? Mi a 'különbség az artériás és a vénás vérzés között?, stb.) sokan hibásan válaszoltak.