Irodalmi Szemle, 1965

1965/7 - MŰFORDÍTÓINK MŰHELYÉBŐL - Kardos István: Tanítóságunk élet- és műveltségi színvonala egy felmérés tükrében

számtan

12

—

fizika

—

1

műhelymunka

5

—

biológia

—

1

kémia

—

2

történelem

—

3

földrajz

—

—

testnevelés

4

—

zenei nevelés

•

1

képzőművészet

1

—

nyugati idegen nyelv

7

—

kerti munka

11

—

Elismerjük, hogy könnyebb mindezt kiszámítani, mint ezek alapján valamilyen tökéletes megoldást találni. A valóság valóban rendkívül bonyolult, s tudjuk, hogy még sokáig „idegen“ tantárgyat is tanít majd a pedagógus, mégis elgondolkodtatóak ezek a számok, s némi tanulságként szolgálhatnak a pedagógusképzést irányító szerveknek is. Jó lenne egy, adott helyzetünkhöz mérten optimista, azaz még megengedhető eltérési arányt is megjelölni, ami persze megkívánná a tantárgyakra eső óraszám tartós rögzítését és az iskolák (azonos tannyelvű iskolák!) összpontosításának meggyorsítását.

Azt látjuk, hogy a tanítóknak majdcsak a fele (46 %) semmilyen felelősség - teljes funkciót nem vállal, ugyanakkor sokan 3—4, sőt több tisztséggel is küszködnek. Nemcsak arról van szó, hogy a társadalmi feladatok ilyen aránytalan megoszlása igazságtalan, de arról is, hogy a funkcióhalmozás a közösségi élet demokratizmusának megsértéséhez vezethet.

Ezen aránytalanság fő oka a tanítók életkörülményéből fakad. A járás magyar tanítóinak 48 %-a (59) naponta utazik munkahelyére, s éppen ők azok — tisztelet a kivételnek —, akik a tanítói hivatást nagyon szűkén értelmezik, gondolván, hogy az órák letanításával minden kötelességüket teljesítik. Bár

az egy-egy tanítóra eső tisztségek száma

0,

1,

2,

3,

4,

5,

6,

6-nál több

férfiak száma

12,

9,

12,

7,

4,

2,

3,

1

nők száma

45,

21,

5,

2,

»

1,

t

—

A tanítók iskolai oktatáson kívüli társadalmi munkával való megterhelése szélsőségesen oszlik meg. Bár igaz, hogy minden tanító alkalomadtán, különösképpen ünnepélyekre való felkészülésekkor bekapcsolódik a kulturális munkába (a gyerekek fellépésének szervezése-, de igényesebb, az iskolaigazgató hatósugarán kívül eső társadalmi munkában rendszerint csak abban az esetben vesz részt, ha erre valamilyen tisztsége is erkölcsileg kötelezi. Ezért tartottuk szükségesnek megvizsgálni, hogy a tanítók mennyiben részesülnek az egyes társadalmi szervek irányításában. S megállapítottuk, hogy a tanítók valamennyi helyi társadalmi szervezetben hasznos irányító és szervező munkát végeznek. A tanítók funkciókkal való megterhelésének aránya azonban nagyon egészségtelen. Ezt bizonyítja a következő táblázat is: