Irodalmi Szemle, 1965
1965/7 - MŰFORDÍTÓINK MŰHELYÉBŐL - Kardos István: Tanítóságunk élet- és műveltségi színvonala egy felmérés tükrében
Fakultás közvetlen hatása is sajátossá, megkülönböztető jellegűvé teszi a járás magyar iskoláit. Ezt a helyzeti hibát az alapozó kutatással, de más szempontok figyelembevételével is próbálgattuk korrigálni, illetve igazolni. E sajátosságokat az általánosításokban és következtetésekben is figyelembe vettük. A terület megválasztásában technikai szempontokat vettünk figyelembe. Az anyaggyűjtést 1965. V. 10-én fejeztük be. A nyitrai járás lakosságának száma 179 060. A magyar nemzetiségűek száma 17 265, vagyis az összlakosság 9,64 %-a. A járásban 22 olyan község van, amelyikben a lakosság zöme magyar nemzetiségű, de ezek a falvak nem képeznek egységes, összefüggő területet. A járás magyar tannyelvű alapfokú kilencéves iskoláinak száma 20, ebből nyolc 1—9 osztályos (teljesen szervezett), tizenkettő pedig 1—5 osztályos (kisosztályos) iskola. Teljesen szervezett magyar tannyelvű iskola a következő községekben van: Nagycétény, Nyitragerencsér, Gímes, Felsőkirályi, Berence, Kalász, Pográny, Csifár. Kisosztályos iskola Egerszegen, Zsérén, Csitáron, Alsó- bodokon, Nagyhinden, Tildén, Geszten, Felsőóhajon, Csehin, Bábindolban, Kolony- ban és Légyecen van. Az önálló igazgatósággal működő magyar iskolák száma 13. Az 1964—1965-ös tanévben 2 623 tanuló részesült magyar nyelvű oktatásban. Magyar nyelvű óvoda 7, kétnyelvű óvoda öt községben van. A múlt iskolai tanévben 212 tanuló végzett a IX. osztályokban, az első osztályosok száma 279 volt, az 1965—1966-os tanévben 235 gyereket írattak be a magyar nyelvű iskolák első osztályaiba. Arányítás alapján megállapítható, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek valló szülők 25—30 %-a szlovák tannyelvű iskolába járatja gyerekét, ez a jelenség — ellentétben más járásokkal — növekedő tendenciát mutat. E jelenség okát a következőkben látjuk: 1. Csak két évvel ezelőtt nyílt meg az általános műveltséget nyújtó középiskola első magyar nyelvű osztálya Nyitrán. 2. Annak ellenére, hogy évente mintegy 200 tanuló kerül ki a járás magyar tannyelvű kilencéves iskoláiból, a járásban egyetlen magyar nyelvű középfokú szakiskola, sőt tanonciskola sincs. 3. Az iskolahálózat szervezésében az illetékes szervek nem mindig vették figyelembe a magyar lakosságú községek szétszórtságát. így több községben egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy a gyerekek a felső osztályokban is anyanyelvükön tanuljanak. Tekintettel arra, hogy ezen problémák megoldása kiesik e munka tárgyköréből, csak lábjegyzetben közöljük javaslatainkat: a) Javasoljuk, hogy az illetékes szervek minél előbb nyissanak meg Nyitrán két, Verebélyen pedig egy tanonciskolát. Ezen iskolák legyenek összhangban a járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek jellegével. b) A nyitragerencséri kilencéves iskolát telepítsék át Nyitrára, s ezt a lehető legmodernebb oktatási segédeszközökkel szereljék fel, hogy egyben a Pedagógiai Fakultás magyar tagozatának gyakorlóiskolájaként is szolgálhasson. Ezzel egyben megoldódna az északnyugati fekvésű községek (Menybe, Vízcsapapáti, Eger- szeg) problémája is, vagyis a 6—9 osztályok 6 községének (beleszámítva Nyitrát is) magyar tanulóit összpontosíthatná. c) Megfontolás tárgyát képezi egy középfokú szakiskolának létesítése Nyitrán,. esetleg az általános középiskola párhuzamos osztályainak megnyitása. Az 1964—1965-ös tanévben a járás magyar tannyelvű iskoláiban 124 pedagógus tanított. A tanítók az egyes fokozatok szerint (1—5, 6—9), valamint családi állapotuk, nemük és a gyakorlati évek száma szerint így oszlanak meg:
