Irodalmi Szemle, 1965

1965/1 - FIGYELŐ - Karol Tomis: Mennyiségből a minőségbe, ez a fejlődés útja

illetve két-három évvél ezelőtt játszódik le. Ács elbeszélését belső monológként használja, amely törvényszerűleg a képzettár - Sító gondolkodásnak alárendeltje. Itt történet foszlány ok, rövid párbeszédek, jelenetek, reflexiók és elmélkedések, lelkiállapotok és folyamatok rövid feljegyzései, környezetrajz és alakok gyorsan odavetett vázlata váltakoznak egymással. A szerző által választott szerkezeti felépítés teszi lehetővé, hogy hőse életének néhány kulcs - pontjára összpontosítsa magát, és szabadon, felesleges összekötő szöveg nélkül szálljon egyik motívumról a másikra.

Ezt az asszociatív folyamatot azonban nem viszi következetesen végig. Attól való félelmében, hogy ez a kompozíció túl bonyolulttá, a történet áttekinthetetlenné, a regény pedig kevésbé fejlett olvasó számára érthetetlenné és élvezhetetlenné válik

— a félúton megáll. A szerző a szerkezet belső törvényszerűségének hiánya miatt képtelen a közvetlen élmény és annak ismételt átélésének illúzióját kelteni. Szer-' kezeti szempontból a belső monológ epikai tálalásának kérdése sincs megoldva, de a szerző és a mesélő kölcsönös kapcsolata sem.

A szerkezet e néhány gyengéjét kiegyensúlyozza Dobos regényének kitűnő nyelvezete. Mesélöjének előadása kifejezésteljes, sokrétű, színes és zamatos, úgyszólván nincs ellaposodó részlete. A népnyelv lexikális és frazeológiai elemeinek, nyelvjárási sajátosságainak felhasználása hősének és életkörnyezetének jellemzését kiegészíti.'

Dobos debütje alkotójának műveltségét, elméleti megalapozottságát tükrözi. Az első munka megszokott gyengéi nem láthatók, szakmailag érett, művészileg kiegyensúlyozott alkotás. Talán ha közvetlen tapasztalat által nyert anyagot dolgozott volna fel, emocionális hatásában erősebb művet alkothatott volna.

Az értékek fokmérőjén közvetlenül Dobos után kell említenünk Duba Gyula no- velláskötetét (CsiVaqtalan égen struccma- dár). Duba az irodalom területén korántsem újonc. Ez már a harmadik kötete és művészileg a legérettebb mmdközött. Előző műveiben ,,A nevető ember“-ben és a „Szemez a feleségem“-ben gyűjtötte össze humoros és szatirikus karcolatait és elbeszéléseit. Új könyve műfajban teljesen eltér ezektől. Bár helyenként itt is felcsillan a humor vagy a szatirikus riposzt, ám a feldolgozott térni és az elbeszélések alaphangja komoly, sőt helyenként komor. Duba nem borúlátó, csak nyugtalanítják öt

is a ma emberének erkölcsi és társadalmi problémái, felháborítják az emberek jellemében, tetteiben és kapcsolataiban mutatkozó rossz vonások különböző megjelenési formái. Duba kifejezésmódja nem olyan gördülékeny, mint Dobosé, nem minden írása egyenértékű, művészi és szakmai szempontból tökéletes írások mellett vannak kevésbé sikerült, kiegyensúlyozatlan alkotások. Alakjai teljességükben azonban élesebbek és kézzelfoghatóbbak, tetteiknek a szerző mély lélektani hátteret tud nyújtani. ízes beszédű, kitűnő, tömör elbeszélő, eleven légkört és környezetet tud kialakítani. Jól bánik a modern alkotás eszközeivel, amelyeket helyenként — úgy tűnik — olykor sablonszerűén ismétel. A szlovák és cseh olvasók bizonyára szívesen vennék müveinek válogatott kiadását, amely jól beleilleszkednék a fiatal cseh és szlovák prózairodalom mai áramlataiba.

Szőke József regénye a Katicabogár, a fiatal magyar prózairodalom újabb alkotása, az iskolapadból közvetlenül a Kelet- Szlovákiai Vasmű építkezésére került kőműveslány naplója. A lány küzdelmes életiskolát jár, elveszti illúzióit. Sok keserű tapasztalatot szerez, leányanya lesz. A fiatal szovjet próza által elsőízben felvetett ismert téma változata ez, amely bizonyos formában a szlovák prózairodalomban ma is feltűnik. (Egy város férfiakkal teli.) Szőke ezt a sémát új tartalommal töltötte meg. Könyve körülbelül feléig jól olvasható, kissé ellaposítva és idealizálva — de sikerült a fiatal lány lelkivilágát ábrázolnia. A regény derekán azonban törés áll be, alakjai elvesztik cselekedeteik belső logikáját, a szerző kénye-kedvének játékszerévé válnak, a cselekmény összekúszálódik, elveszti valószerűségét, a mű p~d:g torzóvá válik. Az író első alkotásának (Az asz- szony vár, 1959) gyengéje itt fokozott mértékben megnyilvánul: a feldolgozott anyag felületes ismeretét a szerkezettel igyekszik takargatni. A regény folytatásokban jelent meg, második részét nyilván kapkodva írta, esténként, részletekben. Sajnálatos, hogy ezt a szerző a könyv kiadásakor nem dolgozta át befejezett formában.

Az idény másod:k debütánsa Dávid Teréz. Kísértetek múzeuma c. könyvében a fajüldözés tematikájával foglalkozó kar- colatait és novelláit foglalta össze, néhány háborúellenes és antifasiszta írással bővítve. Miután a szerzőnek van érzéke a művészi szó mércéje iránt és irodalmi tapasztalatokkal rendelkezik, élményeit és