Irodalmi Szemle, 1965
1965/6 - JÓKAI NAPOK 1965 - Kardos István: A magyar nemzetiségű dolgozók kulturális színvonalának minősítése
Az iskolaköteles tanulókra vonatkozó adatok értékeléséből kitűnik, hogy az anyanyelvi oktatás és a lakosság nemzetiségi megoszlása között nincs összhang. A 9-éves alapiskolát látogató tanulók száma 9312. A magyar tannyelvű oktatásban részesülő tanulók száma 5456, vagyis a tanulók összámának csak 58,6 %-a. Ha föltételezzük a magyar és szlovák nemzetiségű lakosság populációjának nivellizációját, — s az adott területen ez feltételezhető — akkor nem nehéz kiszámítani, hogy a magyar ajkú iskolaköteles gyerekek mintegy 21 %-a (számban, a kutatás területén: 1416) szlovák tannyelvű iskolába jár. Ezt az össztársadalmi szempontból is káros jelenséget másirányú kutatásaink is igazolják. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az arányosításban ragaszkodtunk a lakosság nemzetiségi megoszlásának hivatalos adataihoz, amelyek önmagukban is valóságtorzító ellentmondásokat rejthetnek. (Elméletileg nagyon kétségbe vonható a nemzetiségi hovatartozást meghatározó „ki minek vallja magát?“ kritériumának elégségessége.) Bár e tanulmány közvetlen célját meghaladja a fenti ellentmondásos, elmarasztaló jelenség okának feltárása, hangsúlyozzuk, hogy ezt a — káros következményeket is maga után vonó — visszásságot a kellő tudományos megalapozottságú pedagógiai propaganda hiányoságán kívül a járási szervek hibás oktatás-szervezési intézkedései is kiváltják. Csupán példának okáért megemlítjük, hogy a felmért terület két községében egyáltalán nincs magyar tannyelvű iskola, 7 községben nincs magyar nyelvű óvoda, számos községben a magyar és szlovák tannyelvű osztályok aránytalanul szervezettek, nem is beszélve a 9-éves alapiskola első osztályairól...! Itt említjük meg, hogy a felmért személyekkel folytatott értekezések erre vonatkozó része is azt bizonyítja, hogy a magyar szülők egy része nem azért idegenkedik a magyar iskolától, mert „nem megfelelő a tanítás színvonala“ (meggyőződhettek, és naponta meg is győződhetnek ennek a rosszakaratú és alaptalan, helyenként még mindig fel-fel bukkanó állításnak az ellenkezőjéről is), hanem azért, mert a magyar anyanyelven való továbbtanulásnak (középfokú szakiskolák, főiskolák) korlátoltak a lehetőségei. A középfokú oktatásban (általános középiskolák), középfokú szakoktatásban és főiskolai, illetve egyetemi oktatásban részesülő fiatalokra vonatkozóan Ógyal- láról, Alsószecséből és Nagybalogról hiányos adatokat kaptunk, ezért csak 21 község adatait vizsgálhatjuk. Általános középiskolában tanulók száma Tanonciskolákban tanulók száma Középfokú szakiskolákban tanulók száma magyar szlovák tannyelv. magyar szlovák tannyelv. magyar szlovák tannyelv. 213 133 247 375 179 171 Azt látjuk, hogy középfokú továbbképzésben (beleszámítva a tanonciskolák tanulóit is) 1318 tanuló vesz részt. Ebből magyar tannyelvű továbbképzésben 639 tanuló részesül (48,4%). Ez az arány semmiképpen sem felel meg sem a lakosság nemzetiségi struktúrájának, sem a magyar, illetve szlovák tannyelvű 9-éves alapiskolák tanulói arányának. Ez a valóság további magyar tannyelvű tanonciskolák és szakiskolák nyitását, illetve a meglevők osztályainak bővítését sürgeti. Egy, a valóságot megközelítő eredményre vezető átszámítás szerint megállapítható, hogy a vizsgált területen a magyar tannyelvű 9-éves iskolát befejező tanulóknak csak mintegy 30—32 %-a részesül magyar nyelvű továbG- képzésben, de a továbbképzésben egyáltalán nem részesülők száma is meghaladja a 35 %-ot! A vizsgált területen (52 969 lakosról van szó) 79 személy reszesül főiskolai, illetve egyetemi oktatásban, ez a lakosság 0,1491 %-át képezi. Elgondolkoztató szám ez ...!
