Irodalmi Szemle, 1965
1965/1 - DISPUTA - Turczel Lajos: Egy vita ütközőpontjainak vizsgálata
ruárért járó spontán hálát az itteni magyarság nevében Fábry Zoltán az elsők között fejezte ki. b) Zvara — cikkének azon része után, amelyben 48 februárjának hatalmas hozadékát méltatja, — a következő kijelentést teszi: „Miért írom ezt? Azért, mert az Antisematiz- mus szerzője a fejlődést értékelve azt írja, hogy „1945—48 némaságba vert szlovákiai magyarsága máig sem kapott jóvátételt." Engedje meg Zvara, hogy megint egy szövegfélreértésre figyelmeztessem. Az általa idézett Fábry-mondatból egy fontos, értelemváltoztaíó rész kimaradt. Fábry inkriminált mondata az eredetiben így hangzik: .......a szlovákiai magyarság máig sem kapott minden rossz ízt elemésztő jóvátételt." (T. L. kiemelése.) A z így helyreállított kijelentés igazságát Zvara cikkének megállapításaival húzom alá: „Noha végleg megoldottuk is nálunk a nemzetiségi kérdéseket az antagonisztikus viták kiküszöbölése értelmében, és nagyrészt felszámoltuk a kapitalizmu örökségét, maradtak itt még nem antagonisztikusan vitás kérdések, amelyeket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek szocialista közösségét építve napról napra újból meg kell oldanunk." — „Koucky elvtárs a csehszlovákiai magyar népcsoport fejlődését biztosító párt- határozatok eddigi végrehajtásáról nyíltan megmondta, hogy „ezeket a határozatokat nem hajtják végre következetesen" (T. L. kiemelése.) Az idézett megállapítások értelmében Fábry azon kijelentését sem tarthatjuk elfogadhatatlannak, hogy „a magyar nyelvi és kulturális egyenjogúság de jure létezik, de facto azonban még sok a kívánnivaló“. Zvara ehhez a kijelentéshez cikkében a következő megjegyzést fűzte: „Azonkívül, hogy nem értek egyet az ilyen egyoldalú megállapításokkal, nem az első eset, hogy a kultúra terén működő magyar dolgozóknál a nyelvi problémák túlértékelésével és a magyar nemzetiségű dolgozók objektív érdekeinek kellő figyelembe nem vevésével találkozom.“ Zvara jól tudja azt, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása a szocializmusban a nemzetek és nemzetiségek jogi, politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságának az elve alapján valósul meg. A jogi, politikai és részben a gazdasági egyenjogúság a legtöbb esetben nem jelent külön problémát. A kulturális egyenjogúság legfőbb alapja azonban a speciális nemzeti nyelv használatának és érvényesülésének lehetősége és biztosítása. E téren „de jure“ jól állunk: szocialista alkotmányunk 25. cikkelye kimondja, hogy „az állam biztosítja a magyar, ukrán és a lengyel nemzetiségű állampolgárok anyanyelvi oktatásának és kulturális fejlődésének minden lehetőségét és eszközét“, „De facto“ azonban még tényleg sok a tennivaló. Higgye el Zvara, hogy gyakran előfordul még olyan eset is, amikor a konkrét nyelvi-nemzeti sérelem felhozásánál az illetékes tényezők az ő sémájával felelnek, és orvoslás helyett a „nyelvi problémák túlértékelését“ vetik a sérelmezők szemére. Hogy a nemzeti nyelvnek, anyanyelvnek a kérdését nem lehet voluntariszt ikusan és sematikusan másodrendű kérdéssé degradálni, arra például szolgálhat az a vita is, amely a szlovák nyelv állapotáról és fejlődési problémáiról a Kultúrny Život hasábjain hosszabb idő óta folyik Amint az írásom elején jeleztem, nem volt szándékomban az, hogy a Fábry és Zvara között kialakult nézeteltérések egészét felöleljem, és kimerítő részletességgel kommentáljam. Ügy érzem azonban, hogy a lényeges ütközőpontok egyikét sem hagytam figyelmen kívül. Hozzászólásomat a következőkkel zárom le: Zvarához hasonlóan én is azt vallom — és velünk együtt és legalább annyira, mint mi, Fábry Zoltán is azt vallja —, hogy a „csehszlovákiai magyar dolgozók objektív érdekei azonosak az egész szocialista köztársaság dolgozóinak érdekeivel". A múlt kellőképpen nem tisztázott nehézségeinek őszinte feltárása még „a nagy érzelmű effektusoktól" befolyásolt megfogalmazás esetében sem jelenti az egymáshoz vezető utak eltorzítását. Arról a Fábry Zoltánról — akit életművének legjobb szlovák ismerői tudatos hídépítőnek neveznek —, ilyesmit állítani csak érzelmi elfogultsággal és tájékozatlansággal lehet.
