Irodalmi Szemle, 1965

1965/2 - SZÍNHÁZI FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 (3. folytatás)

mányzói tisztre ... Joe Kilgore képviselő erre úgy látta, hogy ő is jelöltetheti magát Yar­borough szenátorral szemben. De a képviselő hamarosan megtudta, hogy az elnököt nagyon felháborítaná, ha ő, Kilgore, valóban fellépne Yarborough ellen jelöltjeként. .. Két héten át egész súlyával ráfeküdt a Fehér Ház a texasi demokrata párit vezetésére és főleg a konzer­vatív Kilgore-ra, hogy mondjon le a jelölt­ségről. „Connally kormányzó haragjában azzal fenyegetőzött, hogy nem jelölteti magát.“ De Kilgore végül lelépett, s ezzel „véget ért a politikai intrikák feszült időszakának befejező szakasza, amüyet még a texasi politikusok 6em értek meg eddig.“ Mindez azonban nem önmagától történt. Johnsonnak a Ralph Yarborough érdekében tett beavatkozás során megvoltak a maga igen konkrét indokai: vagy „nem akarta elveszíteni a liberálisok szavazatait, amikre az elkövet­kező néhány évben nagy szüksége lesz." vagy pedig a szakszervezetek, amik nélikül északon nem boldogulhat, jelezték, miszerint „nem kívánják, hogy. Yarborough szenátor a válasz­tások során komoly akadályokba ütközzön.“ Ügy látszik, hogy a második eshetőség való­színűbb. Kilgore ugyan eltűnt, de színre lépett he­lyette Gordon McLendon. Don Yarborough pe­dig megmaradt Connally ellenjelöltjének! Johnson tehát kötött egy további kompromisz- szurnot — ezúttal a szakszervezetek közvetí­tésével. „Ügy látszik, hogy Texasban az AFL-CIO nem áll Don Yarborough mellé, aki rá akarja venni a demokrata pártot, hogy jelölje őt a kormányzói hivatalba“, közölte a Nation című hetilap 1964. február 24-én. Ez a határozat meglepő volt, mert Yarborough „a szakszer­vezeteket érintő kérdésekben nagyon jól vi­selkedett, amíg Connally kormányzónak ebből a szempontból rossz híre van; különösein a munkára való jog törvényének nagy híve.“ (Ellentmondásként hangzik, de a „munkára való jog“ valójában a szakszervezetek ellen irányul. Ezek a törvények ugyanis megtiltják a szak- szervezeteknek olyan kollektív szerződések kötését, amelyek szeriint a munkaadónak nem szabad alkalmaznia szakszervezeten kívül álló dolgozókat. A cél a munkások egységének bomlasztása és a szakszervezetek erejének gyöngítése.) „Ügy hírlik, hogy valami „üzlet­re“ került sor“, folytatja a Nation. „Ha a szakszervezet nem fogja pártját Don Yaribo- rougihnak Connallyval szemben, a Johnson- Conmaly csoport gondoskodik arról, hogy az előzetes választások során ne akadjon Ralph Yarborough szenátornak ellenfele.“ Más szó­val: Connally visszahívja Gordon McLendont, a/ki „megpendítette, hogy a kormányzó sürge­tésére jelölteti magát a szenátusban“. Mind­ezt Johnson csakis személyesen intézte el. „Néhány összamerikai szakszervezet elnöke meghívót kapott >a Fehér Házba. Ott meg­kérték őket, hogy 'sürgősen, minden befolyá­sukat kihasználva, javasolják a texasi szak- szervezeteknek: ne támogassátok Don Yarbo- rough-t!" Az egyik érv így szólt: „Connally úgyis győz: zsebre tett kézzel is sikerre vezeti a kampányt!“ Más szóval: ki tagadná meg a szavazatát „a gyilkos golyójának áldozatától?“. Johnson személye „Lydon B. Johnson csupán nyolc évvel idő­sebb Jack Kennedynél, de mintha egész más nemzedékhez és egész más világhoz tartozna.“ így mutatta be a Time című hetilap 1960. június 28-án olvasóinak a demokrata párt egyik lehetséges elnökjelöltjét. „Mindmáig le- törölhetetleniül magán hordozza a texasi sík­ságok bélyegét. Ha valakinek hízelegni akar, vagy rá akarja venni valamire, ami gyakran előfordul, úgy megragadja a kezét vagy a vál­lát, hogy kék folt marad utána, és hangjában ott bújkál valami a vásári kikiáltók behízelgő modorából. A szenátorok anekdotákat mesél­nek hiúságáról, amilt a legjobb szabóktól ren­delt ruhák is tanúsítanak, és fejedelmi pom­pával berendezett terméről a szenátus épüle­tében — de amellett tisztelik is őt.“ L. B. J. szeret öltözködni, szeret olyan se­beséggel száguldani a texasi utakon, hogy a nyomában haladó rendőrök egyre-másra szegik meg a közlekedési szabályokat, szívesen mu- toga/tja texasi házát, yachtját, saját repülő­terét a kis hangárral, amelyben a saját gépe áll. Ma gazdag rancher (állattenyésztő — a ford.) ... és a felesége birtokolja a viszony­lag nagy austini rádió- és a televíziótársaság részvényeinek többségét. Az elnöki család va­gyonát együttvéve öt, vagy kilenc millió dol­lárra becsülik. (U. S. Newx and World Report, 1963. december 16., New York Times, 1964. június 10.). Ezek szerint Johson a leggaz­dagabb amerikai elnökök közé tartoznék. De a Johnson Ciityből származó hivatásos politikus elsősorban felesége tehetősebb ro­konságának köszönheti, hogy ilyen messzire jutott. Ő maga viszonylag szegény farmer családból származott, bár a család régi és köz- tiszteletben állt. A várost, ahol ötéves kora óta élt; egyik őséről nevezték el; egyik atyai őse aláírta a texasi Függetlenségi Nyilatkoza­tot; nagyapja az Államszövetség hadseregében harcolt — tehát Dél oldalán Észak ellen. Apja.

Next

/
Thumbnails
Contents