Irodalmi Szemle, 1965

1965/2 - SZÍNHÁZI FIGYELŐ - Dušan Pokorný: DALLAS Szilfa utca 12,30 (3. folytatás)

mányzói tisztre ... Joe Kilgore képviselő erre úgy látta, hogy ő is jelöltetheti magát Yarborough szenátorral szemben. De a képviselő hamarosan megtudta, hogy az elnököt nagyon felháborítaná, ha ő, Kilgore, valóban fellépne Yarborough ellen jelöltjeként. .. Két héten át egész súlyával ráfeküdt a Fehér Ház a texasi demokrata párit vezetésére és főleg a konzervatív Kilgore-ra, hogy mondjon le a jelöltségről. „Connally kormányzó haragjában azzal fenyegetőzött, hogy nem jelölteti magát.“ De Kilgore végül lelépett, s ezzel „véget ért a politikai intrikák feszült időszakának befejező szakasza, amüyet még a texasi politikusok 6em értek meg eddig.“

Mindez azonban nem önmagától történt. Johnsonnak a Ralph Yarborough érdekében tett beavatkozás során megvoltak a maga igen konkrét indokai: vagy „nem akarta elveszíteni a liberálisok szavazatait, amikre az elkövetkező néhány évben nagy szüksége lesz." vagy pedig a szakszervezetek, amik nélikül északon nem boldogulhat, jelezték, miszerint „nem kívánják, hogy. Yarborough szenátor a választások során komoly akadályokba ütközzön.“ Ügy látszik, hogy a második eshetőség valószínűbb.

Kilgore ugyan eltűnt, de színre lépett helyette Gordon McLendon. Don Yarborough pedig megmaradt Connally ellenjelöltjének! Johnson tehát kötött egy további kompromisz- szurnot — ezúttal a szakszervezetek közvetítésével.

„Ügy látszik, hogy Texasban az AFL-CIO nem áll Don Yarborough mellé, aki rá akarja venni a demokrata pártot, hogy jelölje őt a kormányzói hivatalba“, közölte a Nation című hetilap 1964. február 24-én. Ez a határozat meglepő volt, mert Yarborough „a szakszervezeteket érintő kérdésekben nagyon jól viselkedett, amíg Connally kormányzónak ebből a szempontból rossz híre van; különösein a munkára való jog törvényének nagy híve.“ (Ellentmondásként hangzik, de a „munkára való jog“ valójában a szakszervezetek ellen irányul. Ezek a törvények ugyanis megtiltják a szak- szervezeteknek olyan kollektív szerződések kötését, amelyek szeriint a munkaadónak nem szabad alkalmaznia szakszervezeten kívül álló dolgozókat. A cél a munkások egységének bomlasztása és a szakszervezetek erejének gyöngítése.) „Ügy hírlik, hogy valami „üzletre“ került sor“, folytatja a Nation. „Ha a szakszervezet nem fogja pártját Don Yaribo- rougihnak Connallyval szemben, a Johnson- Conmaly csoport gondoskodik arról, hogy az előzetes választások során ne akadjon Ralph Yarborough szenátornak ellenfele.“ Más szóval: Connally visszahívja Gordon McLendont,

a/ki „megpendítette, hogy a kormányzó sürgetésére jelölteti magát a szenátusban“. Mindezt Johnson csakis személyesen intézte el. „Néhány összamerikai szakszervezet elnöke meghívót kapott >a Fehér Házba. Ott megkérték őket, hogy 'sürgősen, minden befolyásukat kihasználva, javasolják a texasi szak- szervezeteknek: ne támogassátok Don Yarbo- rough-t!"

Az egyik érv így szólt: „Connally úgyis győz: zsebre tett kézzel is sikerre vezeti a kampányt!“

Más szóval: ki tagadná meg a szavazatát „a gyilkos golyójának áldozatától?“.

Johnson személye

„Lydon B. Johnson csupán nyolc évvel idősebb Jack Kennedynél, de mintha egész más nemzedékhez és egész más világhoz tartozna.“ így mutatta be a Time című hetilap 1960. június 28-án olvasóinak a demokrata párt egyik lehetséges elnökjelöltjét. „Mindmáig le- törölhetetleniül magán hordozza a texasi síkságok bélyegét. Ha valakinek hízelegni akar, vagy rá akarja venni valamire, ami gyakran előfordul, úgy megragadja a kezét vagy a vállát, hogy kék folt marad utána, és hangjában ott bújkál valami a vásári kikiáltók behízelgő modorából. A szenátorok anekdotákat mesélnek hiúságáról, amilt a legjobb szabóktól rendelt ruhák is tanúsítanak, és fejedelmi pompával berendezett terméről a szenátus épületében — de amellett tisztelik is őt.“

L. B. J. szeret öltözködni, szeret olyan sebeséggel száguldani a texasi utakon, hogy a nyomában haladó rendőrök egyre-másra szegik meg a közlekedési szabályokat, szívesen mu- toga/tja texasi házát, yachtját, saját repülőterét a kis hangárral, amelyben a saját gépe áll. Ma gazdag rancher (állattenyésztő — a ford.) ... és a felesége birtokolja a viszonylag nagy austini rádió- és a televíziótársaság részvényeinek többségét. Az elnöki család vagyonát együttvéve öt, vagy kilenc millió dollárra becsülik. (U. S. Newx and World Report,

1963. december 16., New York Times, 1964. június 10.). Ezek szerint Johson a leggazdagabb amerikai elnökök közé tartoznék.

De a Johnson Ciityből származó hivatásos politikus elsősorban felesége tehetősebb rokonságának köszönheti, hogy ilyen messzire jutott. Ő maga viszonylag szegény farmer családból származott, bár a család régi és köz- tiszteletben állt. A várost, ahol ötéves kora óta élt; egyik őséről nevezték el; egyik atyai őse aláírta a texasi Függetlenségi Nyilatkozatot; nagyapja az Államszövetség hadseregében harcolt — tehát Dél oldalán Észak ellen. Apja.